Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

160 Büntetőjog. azzal okozott testi sérülések sértett nő méhmagzatának elhajtását idézzék elő, ami !be is következett, a vádlott cselekménye csak a Btk. 305. §. szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettét állapítja meg, annál is inkább, mert az, hogy ugyanazon bántalmazások folytán sértett testén 8 napon belül gyógyuló sérülések is keletkeztek, magában véve még a súlyos testi sértés bűntette mellett, egy más bűncselekménynek is, a könnyű testi sértés vétségének meg­állapítását a cselekmény egysége és a védett jogi érdek azonossága folytán nem vonja maga után. Az alsófokú bíróságok ítéletének a vádlott cselekménye minősítésére vonatkozó részét tehát a m. kir. Kúria a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján hivatalból megsemmisítette és a vádlott cselekményét törvényszerűen minősí­tette. (1934. szept. 4. — B. II. 2696/1934.) 390. Btk. 290. §. — Büntetőjogi gondatlanság terheli a szü­lésznőt, ha tudomása van árról, hogy a gyermek köldökzsinór­jának leesése folytán keletkezett seb gyógyulása a rendesnél hosszabb ideig tart és az orvosi kezelésről való gondoskodást elmulasztja. K. A kir. ítélőtábla ítélete ellen semmiségi panaszt jelentett be a vád­lott védője a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján a bűnösség megállapítása miatt. A semmis-égi panaszt a m. kir. Kúria alaptalannak találta és ezért a Bpn. 36. §. első bekezdése értelmében elutasította, mert a megállapított és e helyütt irányadó tényállás szerint a gyermek köldökzsinórjának leesése után annak helyén nyitott seb maradt, melyet a vádlott szülésznő kezelt, s habár az a nyolcadik napon sem mult el, a vádlott kijelentette, hogy to­vább jár a házhoz, mert a gyermeknek fáj a köldöke és midőn a gyermek anyja felhívta, hogy hívjon orvost, azt nem teljesítette. Ebből kétségtelen, hogy a vádlott tudomással bírt arról, hogy a gyer­mek köldökzsinórjának leesése folytán keletkezett nyitott seb gyógyulása a rendesnél tovább tart, ez esetben pedig kellő gondosság mellett orvosi kezelésről való gondoskodás a 95.000/1902. B. M, számú utasítás 20. §-a értelmében a szülésznőnek hivatásából járó kötelességét képezi. Amidőn te­hát vádlott ezt a kötelességét elmulasztotta, annak folytán őt a beállott eredményért büntetőjogi felelősséggel járó gondatlanság terheli. Minthogy továbbá a gyermek köldökzsinórjának leesése folytán kelet­kezett nyitott seb a fertőzés esélyének kétségtelenül ki van téve és a fertőzés bekövetkezése kellő időben való orvosi segély esetén elhárítható, a vádlott gondatlansága és a bekövetkezett halálos eredmény között az okozati össze­függés is fennáll. Nem tévedett tehát a kir, ítélőtábla, mikor a vádlott bűnösségét meg­állapította. (1935. ápr. 25. — B. II. 811/1935.) 391. Btk. 290. §., 309, §. 2. bek. — Nem a Btk, 309. §-ban meghatározott egészségháborítás bűntettét, hanem a Btk. 290, §-ban meghatározott gondatlanság által okozott emberölés vét­ségét követi el az anya, aki gyermekének kizárólag abból a cél-

Next

/
Thumbnails
Contents