Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

154 Büntetőjog. A szemérem elleni büntettek és vétségek. (Btk. 232—250. §.) 383. Btk, 232. §„, Btk. 89. — Büntetéskiszabás, — Erőszakos nemi közösülés esetében igen nyomós súlyosító körülmény az, hogy a vádlott a bűncselekményeket azzal a nővel szemben követte el, kinek már egy eve udvarol és kinek házasságot is ígért. K. Alapos a kir. főügyész semmiségi panaszának a II. Bn. 28. §-ára alapított része. Az alsóbbfokú bíróságok által helyesen felhívott enyhítő körülményekkel szemben ugyanis igen nyomós súlyosító körülmény az, hogy a vádlott a bűncselekményeket azzal a nővel szemben követte el, kinek már egy éve udvarol és kinek házasságot is igért s súlyosító, hogy a sértett vádlott bántalmazása folytán több helyen (szájzugban, állkapcson) sérült meg. A m. kir. Kúria ezért az alsóbbfokú bíróságok által egy évi börtönbüntetésben kirótt főbüntetést túlenyhének találta és ezért, — az alsóbbfekú bíróságok ítéletének a főbüntetés kiszabását tárgyazó részét a II. Bn. 28. §. alapján megsemmisítve — vádlott összfőbüntetését vádlott bűnössége fokához mérten egyévi és hathónapi bürtönbüntetésre felemelte. (1934, nov. 13. — B. II. 4319.) 384, Btk. 232. 235. §. 2. pont, — A Btk. 235. §. 2. pontjában foglalt büntető rendelkezés alá esik annak cselekménye, aki az erőszakos nemi közösülést a vele közös háztartásban élő nő gondviselésére bizott gyermeken követi el. K. A kir. ítélőtábla ítélete ellen semmiségi panaszt jelentett be vádlott és védője a Bp. 384. §. 9. pontja, a Bp. 385. §. i. a) és c) pontja és a II. Bn. 28. §. alapján, a bizonyításkiegészítési indítvány elutasítása, a bűnösság megállapítása miatt, mert,nincs joghatályos magánindítvány, a Btk. 92. §-ának nem alkalmazása miatt és enyhítés végett, csatlakozás folytán a koronaügyész, a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján, mert az erőszakos nemi közösülés a Btk. 235. §. 2. pontja szerint is minősül. A semmiségi panasznak a Bp. 384. §. 9. pontjára alapított azt a részét, amely a kir. törvényszéki főtárgyaláson bejelentett semmiségi okból használtatott — a m. kir. Kúria a Bp. 434. §. harmadik bekezdése értelmében visszautasította, mert az alaki semmiségi ok, mely a fellebbezésben fel volt hozva és annak figyelembe vételét a kir. ítélőtábla mellőzte, a Bp. 428. §. második bekezdése értelmében semmiségi panasszal már nem érvényesíthető. Ugyancsak a Bp. 434. §. harmadik bekezdése értelmében utasította vissza a m. kir. Kúria a semmiségi panasznak a Bp. 385. §. 1. a) és c) pontjára alapított részéi. A bűnösség kérdésében használt panasz nincs világosan megjelölve, a vádlott védekezéséből pedig az vehető ki, hogy az a bizonyítékok mérlegelése ellen irányul, holott ez irányban anyagi semmiségi okon panasz nem használható. A Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján pedig a kir. törvényszék ítélete ellen nem volt perorvoslat bejelentve, ezért a kir. ítélőtábla ítélete ellen ilyen alapon panasszal élni már nem lehet. Viszont a semmiségi panasznak a fellebbviteli főtárgyaláson előterjesz-