Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Alkotmányjog. zül, dr. V. J. megválasztott póttag adott be vádiratot, amelyre D. Gy. pa­naszos részéről érkezett előterjesztés. L A bíróság a vádiratban foglalt kifogás folytán, de hivatalból is, min­denekelőtt azt a kérdést tette vizsgálat tárgyává, vájjon a panaszirat nem késett-e el. E részben elsősorban azt kellett vizsgálnia: vájjon a törvényes szabá­lyoknak megfelelő helyen adatott-e be a panasz. A fenti időpontbeli adatok alapján ugyanis nem vitás, hogy a kérdés igenlő eldöntése esetén a panasz az 1926: XXII. t.-c. 38. §-ában előírt 15 napi határidőn belül — a kérdés tagadó eldöntése esetén pedig a itörvényes határidőn túl érkezett be. A felsőházi tagválasztások tárgyában a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörét illetően az 1926: XXII. t.-c. 38. §-ának rendelkezései az irányadók E §. (1) bekezdése szerint a felsőházi tagválasztást a választótestület tagjainak egytized része a választástól számított 15 nap alatt panasszal tá­madhatja meg a közigazgatási bíróságnál. — Ugyané §. (3) bekezdése szerim pedig a közigazgatási bíróság eljárására az 18%: XXVI. t.-c. a közigazgatási bírósági szervezeti törvény szabályai az irányadók. Az idézett §. (1) bekezdésében foglalt annak a rendelkezésnek, hogy a panaszemelésre jogosultak a választást a közigazgatási bíróságnál támad­hatják meg panasszal, — a bíróság megítélése szerint — nem lehet oly ér­telmet tulajdonítana, mintha ez a törvényhely a panaszbeadás helyéül — az általános szabálytól eltérően, sőt azt kizárólag — a közigazgatási bíróságot jelölte volna meg. A közigazgatási bírósági eljárás alapjául szolgáló és azt megindító pa­nasz beadási helye tekintetében az 1926: XXII. t.-c. meghozatalakor még teljes egészében hatályban állott az 1896: XXVI. t.-c. 85. §.-a, amelynek jl) bekezdése szerint a panaszt az érdekelteknek annál a közigazgatási hatóság­nál kell benyújtaniuk, melynek határozata ellen irányul a panasz. A köz­igazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. t.-c. 55. §-a az 1896: XXVI. t.-c. 85. §-ának ezt a rendelkezését csak abban az értelemben helyezte hatályon kí­vül, hogy kimondván, miszerint a jogorvoslatokat mindig az elsőfokon eljárt hatóságnál kell benyújtani, az 1896: XXVI. t.-c. 85. §-ának „ettől eltérő" rendelkezését jelezte hatályavesztettnek. — Vagyis az 1929: XXX. t.-c. ha­tálya alatt is, a panaszbeadás helyére vonatkozó fentjelzett korábbi általá­nos szabály csak oly esetben nem érvényesül, amikor a közigazgatási bíró­sági eljárást nem egyfokú közhatósági eljárás határozathozatal, intézkedés, választási aktus előzte meg; ellenben amikor valamely hatósági ténykedés ellen közvetlenül van bírói panasznak helye, amikor tehát az „elsőfokú" hatósági eljárást követi a közigazgatási bírósági eljárás: jelenleg is „az el­járt hatóság" a panaszbenyujtás törvényes helye. A jelen esetben a panasszal megtámadott felsőházi tagválasztást az 1926: XXII. t.-c. 18. §-a és az 1930: XVIII. t.-cikknek a székesfővárosi tör­vényhatósági bizottság közgyűlése hatáskörét meghatározó 42. §-a (1) be­kezdésének h) pontja értelmében — közhatósági szerv: a székesfőváros tör-

Next

/
Thumbnails
Contents