Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre. Közszolgálati 119 jogviszony. 342. Minthogy a törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott 132.500/1925. N. M. M. sz. rendelet 82. §-a a volt munkás-biztosító pénztári alkalmazottak, valamint özvegyeik és árváik ellátási igényének elbírálására a közigazgatási hatóságot jelölte ki, ennélfogva abban a kérdésben, hogy özv. B. Lászlónét néhai férje: volt budapesti ker. munkásbiztosító pénztári szolga után özvegyi nyugellátás egyáltalán megilleti-e, a rendes bíróságnak a fent kifejtettek értelmében nincsen hatásköre. De nem járhat el a szóbanforgó kérdésben a Közigazgatási Bíróság sem, A Közigazgatási Bíróság hatásköre ugyanis az 1896: XXVI. törvénycikkben és az azt kiegészítő újabb törvényekben, valamint más törvényes jogszabályokban kimerítően (taxatíve) van meghatározva. Vagyis csak azok az ügyek tartoznak hatáskörébe, amelyeket valamely törvényes jogszabály kifejezetten odautal. Emellett a Közigazgatási Bíróság hatáskörét megállapító jogszabályokat szorosan kell értelmezni, mert az 18%: XXVI. t.-c. 19. §-a a Közigazgatási Bíróság hatáskörének a jog- és törvényhasonlatosság (analógia legis et juris) elvének alkalmazásával való kiterjesztését kifejezetten kizárja. A Közigazgatási Bíróság hatáskörét az Országos Társadalombiztosító Intézet alkalmazottainak, valamint az ilyen alkalmazottak özvegyeinek ellátási ügyeiben az 1927: XXI. t.-c. 115. §-a szabályozza. Az idézett törvényhely negyedik bekezdése értelmében az Országos Munkásbiztosító Intézet alkalmazottainak, akik közhivatalnokok, valamint özvegyeiknek és árváiknak ellátására (1912: LXV. t.-c), ideértve a m. kir. Közigazgatási Bíróság idevonatkozó hatáskörét is, az állami rendszerű fizetési osztályokba tartozó állami tisztviselőkre és egyéb állami alkalmazottakra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Néhai B. L. nem volt állami rendszerű fizetési osztályba tartozó alkalmazott, s nem is az Országos Társadalombiztosító intézetnek, hanem a megszűnt budapesti ker. munkásbiztosító pénztárnak volt az alkalmazottja, majd nyugdíjasa. Ezért özvegyének özvegyi ellátás iránt támasztott igénye, amely nem az állami rendszerű fizetési osztályokba sorozott állami alkalmazottakra, hanem — mint fentebb már említve volt — a régi munkásbiztosító pénztári alkalmazottakra vonatkozó jogszabályokon alapul, az 1927: XXI. t.-c. 115. §-a alapján nyilvánvalóan nem tartozik a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe és egyéb olyan hatályos jogszabály sincs, amely a szóbanforgó igényre a Közigazgatási Bíróság hatáskörét megálllapítaná, tekintve, hogy az 1927: XXI, t.-c, 225. §-ának idevonatkozó harmadik bekezdése az 1928: XL, t.-c, 179. §-ával hatályát vesztette. Minthogy pedig az 1907: LXI. t.-c. 7. '§-a első bekezdésének 1. pontja értelmében vett nemleges hatásköri összeütközés felmerültének egyebek között az az előfeltétele, hogy olyan hatóságok tagadják meg ugyanabban az ügyben az eljárást, amely hatóságok egyikének az ügy hatásköréhez tartozik; továbbá, minthogy a jelen ügy a kifejtettek szerint sem a rendes bíróságnak, sem a Közigazgatási Bíróságnak nem tartozik a hatásköréhez, az a