Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

114 Hatásköri Bíróság határozatai. munkásokat az okozott károkért egyöntetűen felelőssé teszi, egyenesen az egyetemleges felelősség kifejezett kikötésére látszik utalni; mindezekből azt kellett megállapítani, hogy a felek szándéka egyetemleges kártérítési felelősség létesítésére irányult. Az egyetemleges kártérítési felelősség elvéből pedig okszerűen következik, hogy a 766 P. kereseti kárösszeg az alpereseket egyénenként teljes összegében terheli, annak ellenére, hogy a visszatartási jog gyakorlásával kapcsolatban a felperes egyszerűsítés céljából ezúttal tényleg csupán az egyes munkások béréből a saját kárának fedezetéül általa visszatartott összegek megtartására való feljogosíttatását szorgalmazza. A felelősség egyetemlegessége itt is kitűnik abból, hogy amennyiben a bíróság kár fejében a kereseti összegnél kisebb összeget ítélne meg, úgy a felperesnek jogában állana az alperesek visszatartott bérét tetszése szerinti sorrendben és arányban fordítani követeléséneik kielégítésére. (1934. jún. 25. — 1933. Hb. 83.) 339. 1912: LXV. t.-c. 120. §. — I Az állami közszolgálati alkalmazottak, vagy azok igényjogosult hozzátartozói részéről az államkincstárral szemben támasztott ellátási igényeknek az a jellemzőjük, hogy azoknak közvetlenül az 1912: LXV. törvénycikken vagy ezt kiegészítő újabb szabályokon kell alapulniok; továbbá, hogy az ilyen ellátási igény, mint az állam és az egyes között fennálló közszolgálati szerződésen alapuló követelés független attól a körülménytől, hogy az egyest az ellátás elmaradásából kifolyóan érte-e tényleg károsodás vagy sem. — II. A közigazgatás törvényszerűségének korlátait ha nem is büntetőjogi beszámítás alá eső, de mindenesetre szubjektív alanyi-hibára visszavezethető módon túllépő közhivatalnok szabályellenes ténykedésével valójában magánjogi tilos cselekményt (deliktumot) követ el, amidőn közigazgatási eljárás közben a magánost vagyonában jogellenesen megkárosítja. Az önálló intézkedés jogával felruházott állami tisztviselő a helyes jogi felfogás szerint az államnak nem képviselője, hanem szerve lévén, az ő szubjektív hibás ténykedéseért, amely mindazonáltal az állam akarata gyanánt jelentkezik, a magánjogokat sértő vagyonjogi vonatkozásában az államkincstár — hacsak kifejezett eltérő, megszorító vagy kizáró rendelkezés nincs — az általános magájog szabályai szerint tartozhatik esetleg felelősséggel. A magánjogi sérelmek orvoslására pedig a rendes bíróság hivatott. (1934. dec. 10. — 1934. Hb 72.) Közszolgálati jogviszony. 340. 1923: XXVIII. t.-c. 3. §., 1930: XVII. t.-c. 3. § 6180/ 1923. M. E., 2230/1926. M. E. — A Magyar Királyi Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal — közigazgatási hatóság. Ugy az 1930: XVII. t.-c. hatálya alá eső és az Egyezmény 11. cikkének 1. pontja értelmében a Hivatalra szállott követelés biztosításának,