Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

96 Pénzügyi jog. bejegyzés alkalmából készült vagyonleltár és nem a társaság jóval előbb történt alakulásakor meglevő vagyonleltár alapján kell leróni. (Kb. 6098,1931. P. sz. — M. K. LIII. évf. 12.) 287. I1L díjj. 85. tét. 13. pont, 40. és 102. tét. — Gondnokolt nyugtája, melyben elismeri szám jelzett összegeknek a gondnokától való felvételét, illetékköteles. (Kb. 22.836/1931. P. sz. — M. K. LII. évi. 50.) 288. 111. dijj. 92. tét. 2. — Ha az előjegyzett zálogjogot igazolás hiányában törölni kell, az előjegyzés törlésére vonatkozó nyilatkozat csak az állandó okirati illeték alá esik. (Kb. 12.265/ 1931. P. sz. — M. K. LIII. évf. 12.) 289. 111. díjj. 98. tét. — Készpénz követelés és ingó átadása ellenében tartozás átvállalása esetén az illeték mértékére, nincs befolyással az a körülmény, hogy a szerződés kötése utáni időben az átvállalt adósságok ki nem fizetése miatt kényszeregyességi eljárás következett be. (Kb. 22.769/1931. P. sz. — M. K. LII. évf. 48.) 290. I1L szab. 1. §. c. 5. pont; 24. §. 1—2. bek. — A kincstár joga a kiszabás útján készpénzben járó telekkönyvi bejegyzési illetékre a telekkönyvi hatóságnak a bejegyzés foganatosítását elrendelő végzésének a meghozatalakor nyílik meg. Kb. I. Az illetékszabályok általános részének 1. §. C. 5. pontja értelmében illeték alá esnek a dologi jogok szerzése végett eszközölt telekkönyvi bejegyzések. Az illetékdíjjegyzék (a különös rész) 16, tétele már a megnevezésében: „bejegyzések a telekkönyvbe" megjelölést 'használja. Az illeték tehát a kífeíezeü rendelkezések értelmébsn a bejegyzés után jár és a kötelezettség a bejegyzéssel áll elő. A bejegyzési illeték lerovásának illetékrendszerünkben két módja van: a kötelezőleg bélyegjegyekben és a készpénzben, kiszabás útján, való lerovás módja. A kötelezőleg bélyegjegyekben lerovandó bejegyzési illetékekre, az illetékszabályok 24. §-ának 1. bekezdése akként rendelkezik, hogy a lerovandó illetéket a beadvány első (vagy egyedüli) példányára kell ragasztani. Ezt a rendelkezést nyilvánvaló kezelési okok tették szükségessé. De a kezelési szükségből felállított lerovási mód dacára az alapgondolatot a 24. §. 3. bekezdése itt is érvényesíti, mert a kért bejegyzés megtagadása esetén a bírói határozat jogerőre emelkedése után, a bélyegjegyekben lerótt illeték pénzértékét hivatalból kiutalványozni rendeli. Az illetékszabályok 24. §-ának 2. bekezdése a készpénzben' járó illetéknek bélyegjegyekben való lerovására is lehetőséget biztosít. Ez a lerovási mód azonban a C'4. §. ?. bekezdésének szövegezése szerint is a féltől függ, 3 tekintetben a felet szabad választás illeti meg és a készpénzben járó illetékek a bélyeg jegyekben történt lerovása előzetes. Az illetékszabályok szerint tehát a kincstár joga ekkor még nem nyilt