Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Egyéb illetékügyi határozatok 287—292. 5)7 meg és a fél nem is köteles a kiszabás előtt leróni, de joga van előre, tehát még a jog megnyilta előtt is leróni. II. Azon a jogi tényen, hogy az illeték jogrendszerünk értelmében, a bejegyzési illetéknek ;cgi alapja maga a bejegyzés ténye, nem változtat a tkvi rendtartás 61. §-ában foglalt az a rendelkezés, amely a bejegyzés hatályát, ennek megtörténte után visszamenőleg a kérvény iktatási sorrendjéig kiterjeszti. A telekkönyvi rendtartás a különleges jogrendszer szükséges sajátosságaként a 61. §-ban a telekkönyvi elsőbbség intézményét szabályozza. Az illetékjog azonban a bejegyzéshez ilyen illeték fizetése szempontjából visszamenő hatályt nem létesít és nem is létesíthet, mert itt nem a bejegyzésnek harmadik szmélyekkel szemben való jogi hatásáról, hanem arról van szó, hogy a kincstár joga mikor nyilik meg a féllel szemben. III. A kincstárnak az illetékre való joga a bejegyzéstől és nem a bejegyzési kérés után jár. Ez a jog tehát a kincstár részére akkor nyilik meg, amikor bejegyzés van. A bejegyzésnek több mozzanatát és időpontját különböztethetjük meg. És pedig 1. a kérvény, illetve a megkeresés, rendelkezés elintézését (tkvi rendtartás 60. §.) az elintézésre jogosult bírói közeg (tkvi) rendtartás 127. §.) részéről, tehát a foganatosítást elrendelő határozat meghozatalának időpontját, 2. továbbá az elrendelt intézkedés tényleges foganatosítását, magát a telekkönyvbe történt tényleges bevezetést és 3. közbeesöleg a telekkönyvi hatóság foganatosítást elrendelő határozatának jogerősségét. Mind a három mozzanatnak van illetékjogi jelentősége, de itt a jog megnyilta szempontjából jelentősége csak a bejegyzés telekkönyvi foganatosítását elrendelő telekkönyvi hatósági végzés meghozatala napjának van. A bejegyzés ugyanis ezen a határozaton nyugszik. A telekkönyvbe történő tényleges foganatosításnak, a bevezetésnek napja, meg sem állapítható, ez a telekkönyvből ki sem tűnik és erről a kiszabó hatóság nem is értesül. A bejegyzés elrendelése után következő összes mozzanatok csak az illeték visszatérítésére illetve törlésére nyújthatnak jogalapot. IV. A kiszabás joga szempontjából végül a telekkönyvi hatóság végzésének a kiszabó hatósághoz való megérkezésének napja sem döntő. A bejegyzést rendelő végzésnek a kiszabó hatósághoz való kézbesítése a kiszabás gyakorlásának lehetőségét nyújtja, de nem ezen nyugszik a kiszabás joga. (Kb. 240. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1935. évi 1. f. 15.) 291. 111. szab. 24. §. — A telekkönyvi bejegyzési illetéket akkor is bélyegjegyekkel kell leróni, ha a bejegyzés az 1930: XXXIV. t.-c. 63. §-a értelmében végrehajtható kiadvány alapján, de telekkönyvi hatóságnál benyújtott kérelemre történik. (Kb. 17.304/1931. P. sz. — M. K. Lll.évf. 47.) 292. 111. szab. 94. §. 3. és 6. pont. — A kiskorú gyermek törvényes képviselője az ebben a minőségében folytatott perben felmerült illetékért saját személyében felelősséggel nem tartozik, de mint kezes a kötelezőleg bélyeg j egyekkel lerovandó illetékek lerovásának elmulasztása esetén a kiszabott egyszeres illetékért saDöntvénytár. 1935. 7