Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

90 Pénzügyi jog. pedig a cserében kifejezést nyerő alaptőkeleszállítás, a társasági szerződés módosítása után jár. Ezért nem lehet az illetéket azon az alapon sem jogosan kifogásolni, hogy a részvények egy részét nem mutatták be lebélyegzésre, mert helyesen jegyzi meg panaszos, hogy a le nem bélyegzett részvények is ugyanazokat a jogokat képviselik. A társasági szerződés módosítása a közgyűlésnek az alapszabályokban és a cégjegyzékben kifejezésre jutott alaptőkeleszállításra vonatkozó határozatában bírja a forrását és a részvények kicserélése, csak alakszerűség, amelynek mikénti lebonyolítása az illetékkötelezettséget nem érinti. (1934. márc. 23. — 17.845/1933. P. sz. — 1844. E. H. — Pod. 1934. évi 4. f. 56.) 260. 1920: XXIV. t.-c. 40. §. 3. és 6. pont. — A kereskedelmi társaság felosztását és a felszámolók kirendelését a cégbíróságnál a cégjegyzékbe bevezetés végett bejelentő beadvány után: 1. a cégszöveg változásának bejegyzését kérő beadványra az 1920: XXIV. t.-c. 40. §-ának 3. pontja értelmében járó illeték nem követelhető; 2. a részvénytársaságok és szövetkezetek igazgatósági tagjainak, valamint a cég jegyzésére jogosított bármely cégvezetőjének kitörlését kérő beadványra az idézett törvényszakasz 6. pontja értelmében járó illeték szintén nem követelhető; és pedig akkor sem, ha a beadványban a felszámolásnak (pl. a „felszámolás alatt" (toldatnak), továbbá az igazgatósági tagok, valamint a cég jegyzésére jogosított cégvezetők törlésének bejegyzését kifejezetten kérik. Kb. ad 1. A KT. 10. §-a szerint a cég a kereskedőnek mint ilyennek a neve. Ez a kereskedői név a kereskedő személyére és esetleg az üzlete tárgyára vonatkozó megjelölés lehet, amelynek megállapítására a KT. közelebbi irányító és korlátozó rendelkezéseket is tartalmaz. Ezeknek a rendelkezéseknek a szempontjából a cégbíróság a kereskedői név megállapítását felülbírálja és a törvényes elveknek megfelelően megállapított nevet nyilván-könyvbe — a cégjegyzékbe — bejegyzi. A kereskedő bejegyzett nevének a megváltoztatása az, amit az 1920: XXIV. t.-c. 40, §-ának 3. pontja a cégszöveg változásának nevez. A köztekintetek és a kereskedő érdekei a kereskedői névnek a megváltoztatása körül ugyanolyan irányúak, mint a kereskedői név eredeii megállapításánál. Ezért az utóbbinak a szabályai általában a névváltoztatásnál is állanak. Indokolt tehát, hogy az illetékszabály a kereskedő névváltoztatás bejegyzésének a kérését hasonló tekintet alá vonja az eredetileg megállapított névnek — a cégnek — a bejegyzésére vonatkozó kérelemmel. Ezek szerint a cégszöveg változása és az ehhez kapcsolódó magasabb beadványi illetékleróvási kötelesség akkor forog fenn, ha a kereskedő a személyének és az üzlete tárgyának a cégjegyzékbe bejegyzett azt a meg-