Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Egyéb illetékügyi határozatok 260. 91 jelölését, amelyet addig kereskedői névként használt, megváltoztatja ésennek a változásnak a cégjegyzékben való keresztülvezetését kéri. Ebből következik, hogy azt a beadványt, amelyben a kereskedelmi társaság felosztását és a felszámoló kirendelést a cégbíróságnál bejelentik, akár egyszerű bejelentés az, akár pedig a felszámolásnak a cégjegyzékbe való feltüntetése iránt kifejezett kérelmet is tartalmaz, semmiképen nem lehet úgy szemlélni, mintha a cégszöveg változásának bejegyzése iránt is kérelmet foglalna magában. Ugyanis a társaság felszámolásának a feltüntetése a társaság részéről addig használt kereskedői nevet, sem a névnek a személyre, sem pedig a névnek az üzlettárgyra vonatkozó alkateleme tekintetében nem változtatja meg, — vagyis a felszámolás feltüntetése nem tartozik a névváltoztatás fogalmi körébe, — hanem a kereskedelmi társaság üzleti működésének befejezésére utal, ez a megjelölés. A felszámolás bekövetkezése a kereskedő üzletére vonatkozó olyan' körülmény, amelynek nyilvánosságra jutását a köztekintetek épp úgy megkívánj ák,^ mint a kereskedői név eredeti megállapításának és a későbbi esetleges változtatásának a nyilvánosságát. Ezért rendelkezik a KT. külön arról, hogy a társaság felosztását (101 , 145., 202., 249. §.) és a felszámolók kirendelését (110., 146., 203., 250. §.) a cégjegyzékbe bevezetés végett a törvényszéknél be kell jelenteni, továbbá, hogy a felszámolók aláírásaiknál a társasági cég mellett a felszámolási viszonyt kitüntetni és saját neveiket hozzácsatolni tartoznak. (114., 146., 203., 250. §.) Mindezeknek a rendelkezéseknek azonban a felszámolási állapot nyilvánossá tételén felül azt a további hatást, hogy a cégszövegben változás következnék be, a fennt kifejtettek értelmében annak ellenére sem lehet tulajdonítani, hogy azt a szöveget, amellyel a felszámolók aláírásaiknál a felszámolási viszonyra utalnak (pl. a „felszámolás alatt" toldatott) a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzi, — hanem ellenkezőleg, a társaság cége a felszámolási állapot tartama alatt változatlanul megmarad, amint azt a KT. 114. §-ának szó szerinti értelmezése is magával hozza, s amint azt a jogi irodalom is tanítja. ad 2. A beadványi illetékeink szabályozásának általában az a rendszere, hogy a hatósághoz intézett minden beadványra a beadványi illetéket a megfelelő viszonylatban megállapítva lévő általános mérvben kell leróni, hacsak kivételes szabály a beadványt a tárgyánál fogva illetékmentesnek, vagy a tárgyánál fogva az általános mérvnél kevesebb vagy több illeték alá esőnek nem nyilvánítja. Az utóbbi értelemben fennálló kivételes jogszabály az 1920: XXIV. t.-c. 40. §-ának 6. pontja is, amely a cégbírósághoz intézett olyan beadványra, amely a részvénytársasági és szövetkezeti igazgatósági tagok és cégvezetők bejegyzésének és kitörlésének kérését, vagy ezt a kérést is tartalmazza, az általános mérvnél több illeték lerovását rendeli. Ennek a szabálynak, valamint minden más olyan jogszabálynak, amely a beadványi illetéket a beadvány tárgya alapján állapítja meg, kivételesen