Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Egyéb illetékügyi határozatok 258—259. 89 leszállított alaptőke és a felemelt alaptőke közötti különbözet és nem a leszállítást megelőző időpontbeli alaptőke és az újabb felemelés közötti különbözet. (Kb. 22737/1931. P. sz. — M. K. LII. -évf. 48.) 259. 1920: XXIV. t.-c. 14. §. 5. pont. — A részvényeknek kisebb névértékű részvényekre való kicserélése után a kincstár az 1920, évi XXIV. t.-c. 14. §. 5. pontja szerinti illetéket akkor is jogosult követelni, ha a névérték változtatás a részvények lebélyegzése utján nyer kifejezést. Kb. Az 1920. évi XXIV. t.-c. 14. §-ának 5. pontja szerint minden új részvény után a részvényilletéket meg kell fizetni, ha a részvénytársaság részvényeit bármi okból más részvényeikkel cseréli be anélkül, hogy az új részvényekre bármiféle befizetés történnék (pl. a névre szóló részvényeket előmutatóra szóló részvényekre cseréli fel, vagy viszont, a társas cégét megváltoztatja stb.) A törvény szövegében zárjelek között említett felsorolás nem részletes, hanem csak példaszerű. Nem jelenti tehát azt, hogy csak az ott felsorolt esetekben jár a részvénykicserélési illeték. Minden kicserélés illeték alá esik és az illeték tárgya nem a technikai művelet, — a papírok kicserélése, — hanem az a jogügylet, amely a részvénycsere útján nyer a részvényesek előtt látható kifejezést. A részvénycsere illeték — úgy mint a részvénykibocsátási illeték — a társasági szerződések illetéke, amint ezt a felhívott törvény 12. §-a kifejezetten megmondja. A részvénykibocsátási illeték a társasági szerződés megkötésének, — a részvénycsere illeték pedig társasági szerződés módosításának az illetéke, — azon módosításoké, amelyek a szerződést tartalmazó alapszabályokba is felveendők és a cégjegyzékbe is bevezetendők. Amely illeték független attól, hogy a jogügylet gazdaságilag minő eredményt jelent, mert az illeték a jogügylet után és nem annak eredménye alapján fizetendő. A K. T. 157. §-ának 4. pontja szerint az alaptőke nagyságát az alapszabályokban fel kell venni. Az alaptőke leszállítása tárgyában a K. T. 179, §-ának 5. pontja szerint az igazgatóság határoz és a 181. §. szerint az alapszabályok módosítását a kereskedelmi cégjegyzékbe be kell vezetni. Az alaptőke leszállítása tehát a társasági szerződés módosítása, — jogügylet, amely jogokat változtat meg és az illetékszabályok 1. §-ának általános rendelkezése szerint is illeték alá esik. Az 1920. évi XXIV. törvénycikk 14. §-ának 5. pontja az illetékfizetési kötelezettséget a kicserélés tényéhez fűzi, mert az alaptőke leszállításának a részvényokirat szövegében kifejezést kell nyernie, vagyis a régi részvényeknek új részvényekkel való kicserélése válik szükségessé. Ennek a kicserélésnek technikai módjától az illetékfizetési kötelezettséget függővé tenni nem lehet, mert az illeték a jogügylet után jár és ez a jogügylet kifejezést nyerhet a régi részvényeken is oly módon, hogy csak lebélyegeztetnek, vagyis a részvények lebélyegzése pótolja a részvények kicserélését. A csere a lebélyegzésben külsőleg is kifejezésre jut, az illeték