Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

88 Pénzügyi jog. elhalálozása után, a férjével már előzőleg fennálló közkereseti társaságba, cégtagként belépésének cégjegyzése után, a betét erejéig. A bíróság a felterjesztett iratok alapján megállapítja, mint nem vitás tényállást, hogy néhai K. J. a közkereseti társaságot létesítő okiratba foglalt alapszerződés 18. pontjában kikötötte, hogy elhalálozása esetén feleségének feltétlen joga van a céget tovább folytatni, — hogy K. J. hagyatéka a közkereseti társaság vagyonából megillető vagyonilletőségből állott, — hogy kizárólagos örököse: özvegye, (az egyik panaszos) és hogy a hagyaték után az örökösödési, az idézett alapszerződés után a társasági szerződési illeték kiegyenlíttetett. A közkereseti társasági tag elhalálozása, a K. T. 98. §. 2. pontja szerint, feloszlási ok, amennyiben szerződésileg ki nem köttetett, hogy a társaság az elhunyt tag örököseivel folytatta&sék. A jelen esetben ez a kikötés megtörtént és illetékjogilag az a kérdés, hogy ily esetre is áll-e, az 1920. évi XXIV. t.-c. 13. §-ának 6, bekezdésében, a fennálló társaságba új tag belépése esetére felállított illetékkötelezettség? Erre a választ a kereskedehni törvény összefüggő magyarázata adja meg és erre az esetre illetékkötelezettséget megállapítani nem lehet. A kereskedelmi jog álláspontja szerint, általánosságban a feloszlási okoktól el lehet tekinteni és folytatni lehet a társaságot és az ilyen folytatott társaság ugyanaz, mint az eredeti társaság és nem tekinthető új társaságnak. Ezt alkalmazva, ha az egyik tag elhalálozása esetén a helyébe lépő tag ki van a szerződésben jelölve, akkor a társasági belső szerződéses jog- viszonyban ez a kijelölt tag nem a belépés új tényénél, hanem a fennálló szerződés erejénél fogva folytatja a társas viszonyt, mintha kezdettől fogva bent lett volna és a felelőssége is e szerint terheli. A K. T. 98. §. 2. pontja szerint nincs feloszlási ok, folytatódik a régi jogviszony újabb megállapodás nélkül. Illetékjogunkban a társasági illeték a társasági szerződés után jár, amely ha írásba foglalva nem is lett, — a cégbejegyzés és ennek közzétételében megkötöttnek veendő. A jelen esetben azonban, a cégbejegyzés mögött nem vélelmezett, hanem okiratba foglalt megállapodás van úgy, hogy a cégbejegyzés alapján a már megkötött, illetékezés alá is vont szerződés és a tag betétje a társaságban már bentlevő vagyon és pedig a jogelőd vagyonillatősége. Az alapszerződéssel kijelölt, a társasági jogviszonyban előre bentlevő olyan tag, aki a már bentlevő társasági vagyont képező vagyonilletőséggel folytatja a társaságot, az idézett 13. §. 6. pontja szerinti új tagnak, újonnan belépő tagnak nem tekinthető és társasági szerződési illeték alá nem vonható. Minthogy társaság alakulása nem történt, panaszost az idézett törvénycikk 13. §-ának 8. pontja szerinti bejelentési kötelezettség sem terhelte és a mulasztás után bírság sem szabható ki. (1933. jan. 19. — 10.389/1931. P. sz. — 1837. E. H. — Pod. 1934. évi 3. f. 44.) 258. 1920: XXIV. t.-c. 14. §. — Az alaptőke leszállítása után bekövetkezett alaptőke emelés illetékezésénél az illetékalap a