Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Segélyalap. Nyugdíj. 974—976. 719 E nyugdíjszabályzat értelmében pedig az alperesnél a nyugdíjjogosult­ság eléréséhez legalább 10 esztendei szolgálat szükséges. P. G. azonban az alperes szolgálatában az átvételtől elhalálozásáig 10 évet nem töltött, tehát az alperessel szemben nyugdíjjogosultságot nem szerzett. Ezzel szemben a felperes vitatta, hogy az alperes a 2., 3. és 4-/. alatti alperesi igazgatósági ülési jegyzőkönyveikben foglalt igazgatósági határoza­tok szerint a felperes férjének nyugdíjigényét elismerte, és az intézeti alap­szabályok 54. §-ára utalt, amely szerint a könyvelőt az igazgatóság vá­lasztja és az köti meg vele a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket sza­bályozó szolgálati szerződést. Ha azonban az alapszabályok e rendelkezése szarint az igazgatóságnak joga volt is a felperes fizetését megállapítani és ebből folyóan a nyugdíj jogosultság kérdése felett is határozni, az igazgató­ság jogkörének határt szab a nyugdíjszabályzat, és az igazgatóság a tiszt­viselő felvételére és ezzel fizetése és nyugdíjjogosultsága feltételeinek meg­állapítására vonatkozó jogát csak a nyugdí j szabályzat korlátain belül gya­korolhatja. A nyugdíjszabályzat értelmében pedig a felperes férjének nyug­díjjogosultsága nem lévén, az igazgatóságnak nem volt joga ahhoz, hogy a nyugdíjszabályzat kifejezett rendelkezése ellenére a felperes férjének nyug­díjat állapítson meg. Ez a jog az alapszabályzat 29. §-a értelmében a köz­gyűlés hatáskörébe tartozik, amely azonban a felperes férjének a nyugdíj­jogosultságot nem adta meg. (1933. szept. 22. — P. II. 2076/1933.) 974. A „segélyalap" tulajdonjogának kérdése. — Alkalma­zottak igénye a munkaadó által létesített „segélyalap" felosz­tására. — LA szolgálatadó azzal, hogy a munkaképtelen és ön­hibáján kívül szorult anyagi helyzetbe jutott alkalmazottai tá­mogatására segélyalapot létesített, évente az üzleti nyereségé­nek egy részét erre az alapra fordította és ezt az alapot egyéb vagyonától elkülönítve rendelte kezelni, ehhez az alaphoz való tulajdonjogáról nem mondott le. — II. Ha a szolgálatadót tör­vény nem kötelezi arra, hogy az alkalmazottai segélyezésére ily alapot létesítsen; tehát önként vállalja ezt a kötelezettséget, jo­gosítva van a segélyalap létesítése és kezelése feltételeit, úgy azt is meghatározni, hogy abból mely esetben s mely feltételek mel­lett nyújt az alkalmazottainak segélyt. Az alkalmazottak tehát a segélyalap felosztását nem igényelhetik. (K. 1933. okt. 17. — P. II. 2833/1932.) 975- Özvegyi nyugdíjigény, — Az özvegyi nyugdíj- és nyug­díjtermészetü kegydíjígény ellenkező kikötés vagy rendelkezés hiányában rendszerint azt a feleséget illeti meg, aki az alkal­mazottal még annak a szolgálata alatt lépett házasságra. (K. 1933. nov. 17. — P. II. 960/1932.) 976. Nyugdíjjogosultság feltételeinek megállapítása elismert vállalati nyugdíjpénztárral szemben, — A. m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter által az 1928. évi XL. t.-c. XI. fejezetében foglalt rendelkezések végrehajtása tárgyában 6002/1928. eln. szám alatt kibocsátott rendelet 13. §-á az elismert vállalati nyug­díjpénztár alapszabályai körébe utalja az ígényjogosultság meg-

Next

/
Thumbnails
Contents