Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Segélyalap. Nyugdíj. 974—976. 719 E nyugdíjszabályzat értelmében pedig az alperesnél a nyugdíjjogosultság eléréséhez legalább 10 esztendei szolgálat szükséges. P. G. azonban az alperes szolgálatában az átvételtől elhalálozásáig 10 évet nem töltött, tehát az alperessel szemben nyugdíjjogosultságot nem szerzett. Ezzel szemben a felperes vitatta, hogy az alperes a 2., 3. és 4-/. alatti alperesi igazgatósági ülési jegyzőkönyveikben foglalt igazgatósági határozatok szerint a felperes férjének nyugdíjigényét elismerte, és az intézeti alapszabályok 54. §-ára utalt, amely szerint a könyvelőt az igazgatóság választja és az köti meg vele a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket szabályozó szolgálati szerződést. Ha azonban az alapszabályok e rendelkezése szarint az igazgatóságnak joga volt is a felperes fizetését megállapítani és ebből folyóan a nyugdíj jogosultság kérdése felett is határozni, az igazgatóság jogkörének határt szab a nyugdíjszabályzat, és az igazgatóság a tisztviselő felvételére és ezzel fizetése és nyugdíjjogosultsága feltételeinek megállapítására vonatkozó jogát csak a nyugdí j szabályzat korlátain belül gyakorolhatja. A nyugdíjszabályzat értelmében pedig a felperes férjének nyugdíjjogosultsága nem lévén, az igazgatóságnak nem volt joga ahhoz, hogy a nyugdíjszabályzat kifejezett rendelkezése ellenére a felperes férjének nyugdíjat állapítson meg. Ez a jog az alapszabályzat 29. §-a értelmében a közgyűlés hatáskörébe tartozik, amely azonban a felperes férjének a nyugdíjjogosultságot nem adta meg. (1933. szept. 22. — P. II. 2076/1933.) 974. A „segélyalap" tulajdonjogának kérdése. — Alkalmazottak igénye a munkaadó által létesített „segélyalap" felosztására. — LA szolgálatadó azzal, hogy a munkaképtelen és önhibáján kívül szorult anyagi helyzetbe jutott alkalmazottai támogatására segélyalapot létesített, évente az üzleti nyereségének egy részét erre az alapra fordította és ezt az alapot egyéb vagyonától elkülönítve rendelte kezelni, ehhez az alaphoz való tulajdonjogáról nem mondott le. — II. Ha a szolgálatadót törvény nem kötelezi arra, hogy az alkalmazottai segélyezésére ily alapot létesítsen; tehát önként vállalja ezt a kötelezettséget, jogosítva van a segélyalap létesítése és kezelése feltételeit, úgy azt is meghatározni, hogy abból mely esetben s mely feltételek mellett nyújt az alkalmazottainak segélyt. Az alkalmazottak tehát a segélyalap felosztását nem igényelhetik. (K. 1933. okt. 17. — P. II. 2833/1932.) 975- Özvegyi nyugdíjigény, — Az özvegyi nyugdíj- és nyugdíjtermészetü kegydíjígény ellenkező kikötés vagy rendelkezés hiányában rendszerint azt a feleséget illeti meg, aki az alkalmazottal még annak a szolgálata alatt lépett házasságra. (K. 1933. nov. 17. — P. II. 960/1932.) 976. Nyugdíjjogosultság feltételeinek megállapítása elismert vállalati nyugdíjpénztárral szemben, — A. m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter által az 1928. évi XL. t.-c. XI. fejezetében foglalt rendelkezések végrehajtása tárgyában 6002/1928. eln. szám alatt kibocsátott rendelet 13. §-á az elismert vállalati nyugdíjpénztár alapszabályai körébe utalja az ígényjogosultság meg-