Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

700 Szolgálati jogviszony. ben meg is nyugodott, ebből még nem következik, hogy a nyugdíj iránti igényéről is lemondott. Abban a kérdésben, hogy a felperes nyugdíjat igényelhet-e, az alperes Jiyugdíjszabályzatának rendelkezései a mérvadók. Az 1919. évi szeptember hóban érvényben volt nyugdíjszabályzat 8. §-ának b) pontja szerint az aktív tagnak a nyugdíjazás iránt támasztható jogai megszűnnek, ha súlyos kötelességszegés miatt bocsáttatott el a társulat szolgálatából. Annak a vizsgálata és megállapítása nélkül tehát, hogy a felperes terhére a nyugdíj iránti jogosultságot megszüntető ily elbocsátási ok fennforgott-e, a nyugdíj kérdésében érdemileg határozni nem lehet. Mindezekben a vonatkozásokban a fellebbezési bíróság ítélete tényállást nem tartalmaz s annak hiánya a Te. 40. §-a alapján sem lévén pótolható, a m. kir. Kúria a Pp. 543. §-a alapján a fellebbezési bíróság ítéletét ifeloldotta." II. Minthogy a m. kir. Kúria a tárgyalt elvi kérdésben ellentétes elvi alapon nyugvó határozatokat hozott és a m. kir. Kúria elnöke a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását a jövőre szükségesnek tartotta, a kérdést az 1912: LIV. t.-c. 70. §. első bekezdésének 2. pontja és az 59.200/1912. I. M. számú rendelet 1. §-a első bekezdésének 2, pontja értelmében a jogegységi tanács elé utalta. III. Ahol a szolgálati viszony közelebbi részleteit szolgálati szabályzat rendezi, ez a munkavállaló jogainak védelmére rendszerint azt is tartalmazza, hogy a rögtönös hatályú elbocsátás csak a fegyelmi eljárás rendjén megállapított és a szolgálati szabályzatban meghatározott okokból történhetik. Az ilyen szolgálati szabályzat tehát a munkaadó és az alkalmazott szolgálati jogviszonyában külön fegyelmi jogot létesít. Ennek a fegyelmi jognak forrása vagy jogszabály vagy szerződés. A jogszabály vagy magát a fegyelmi jogot iktatja törvénybe, mint az 1914: XVII. t.-c.-be foglalt vasúti szolgálati rendtartás, vagy pedig törvényes felhatalmazást ad a szabályrendeleti jellegű fegyelmi jogszabályok megalkotására. Ilyen a vasúti szolgálati rendtartás 56. §-a a magánvasutak által, az ideiglenes hajózási rendszabályok 106. és 111. §-a a hajózási vállalatok, az 1924: V. t.-c. 43. cikke a Magyar Nemzeti Bank, a bányatörvény 200. §-a a bányavállalatok által alkotandó szolgálati és fegyelmi szabályzatok tekintetében stb. A jogszabályon alapuló ezek a szolgálati szabályzatok az alkalmazottakat már a szolgálatbalépés tényénél fogva is kötelezik. A fegyelmi jog másik forrása a szolgálati szerződés, illetőleg az ezt pótló vagy kiegészítő szolgálati és fegyelmi szabályzat, amely a felek önkéntes alávetésénél, tehát a szerződés erejénél fogva kötelező és nem lehet irányadó, ha az alkalmazott annak magát alá nem vetette. A fegyelmi jog gyakorlásának jogi alapja tehát az, hogy az alkalmazott vagy kötelező jogszabály, vagy önkéntes alávetés folytán alá van rendelve a munkaadó vállalata keretében létesített fegyelmi bíráskodásnak és ennek vele szemben olyan a hatálya, mintha választott bíróság döntésének vetette volna alá magát. A fegyelmi jog célja az, hogy az alkalmazottat csak a fegyelmi jogszabályokban meghatározott anyagi okokból és csak az illetékes fegyelmi -szerv által lefolytatott szabályszerű eljárás alapján lehessen a szolgálatból