Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

688 Szolgálati jogviszony. Szolgálati jogviszony általában. 937. Szolgálati szerződés egyoldalú átruházása. — A szolgálati szerződés a jogviszony személyes vonatkozásainál fogva — erre irányuló szerződéses kikötés nélkül — rendszerint sem a munkaadó, sem az alkalmazott részéről egyoldalúan harmadik személyre át nem ruházható. Ez a szabály azonban merev alkalmazást nem nyerhet abban az esetben, amidőn két részvénytársaságnak, vagy két szövetkezetnek a K. T. 208. §-a, illetőleg 247. §-ának 3. pontja értelmében való egyesüléséről van szó, s a beolvasztó társaság a beolvadó társaság által kötött szolgálati szerződésnek változatlan teljesítésére és fenntartására — az alkalmazott jog- és hatáskörének sérelme nélkül — hajlandó és amikor ez az új munkaadó tőkeerősebb és nagyobb üzletkörrel bíró vállalat, mint aminő a régi volt és így az egyesülés maguknak az alkalmazottaknak az érdekét is szolgálja. (K. 1934. máj. 30. — P. II. 5504/1933.) 938. 1900: XXVIL t.-c. 2. §. — Gazdatiszt képviseleti jogköre. — Malom létesítése, berendezése és az ahhoz tartozó alkatrészek vétele kívül esik a gazdálkodás folytatásának rendes körén, mert a malom nem föltétlenül szükséges egy gazdaság folytatásához. Malomberendezés vételére tehát a gazdatiszt csak külön meghatalmazás alapján jogosított. (K. 1934. ápr. 11. — P. VII. 5702/1932.) 939. 1900: XXVII. t.-c. 2. §, — Gazdatiszt képviseleti jogköre. — A gazdatiszt az 1900: XXVII. t.-c. 2. §-ában meghatározott jogköre alapján nem tekinthető feljogosítottnak váltói kötelezettségnek az alkalmazóját kötelezően való elvállalására. Közömbös e tekintetben az, hogy minő ügylet szolgált alapjául a váltó adásának. K. Az kétségtelen, hogy váltói kötelezettséget meghatalmazott útján is lehet vállalni, azonban az adott esetben az alperes akkori uradalmi íőintézője: B. István, sem az 1900. évi XXVIL t.-c. 2. §-ában meghatározott gazdatiszti jogköre, sem az alperes által részére adott, és a perben az W. alatti, nem kifogásolt másolatban becsatolt meghatalmazás tartalma alapján nem tekinthető feljogosítottnak váltói kötelezettségnek az alperest kötelezően való vállalására. Ebből folyóan nem sérti az irányadó anyagi jogszabályokat a fellebbezési bíróságnak a fentebbiekkel megegyezően megindokolt, elutasító ítéleti döntése; ezért a felperes felülvizsgálati kérelme, mint alaptalan el volt utasítandó. Ilyen jogi álláspont és döntés mellett, teljesen közömbös a jelen pzrérdemi eldöntése szempontjából az, hogy microda ügylet szolgált alapjául a perbeli váltó adásának, ennélfogva a kir. Kúria a felperes idevonatkozó felülvizsgálati panaszára való kitérést szükségtelennek tartotta. (1933. jún. 9,. — P VII. 251/1932.)