Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Utánzás. 919., 920. 675 nak tekinteni akkor, ha a kereskedelmi forgalomban a bordürmintáknak általában nem tulajdonítanak jelentőséget, különösen pedig nem tulajdonít jelentőséget az ebből a szempontból leginkább figyelembe jövő fogyasztóközönség. Ezt abban az esetben kell megállapítani, ha bordürminták gyanánt általában alkalmaznak stilizált virágmintákat, amikor tehát a közönség ezeket a mintákat nem az egyes vállalatokat megkülönböztető árujelzésekként, hanem általában szokásos díszítésként ismeri. Elsősorban tehát az alperesnek az a védekezése igényel eldöntést, amely szerint a kereskedelmi forgalomban a frottirkendőkön általában használatban vannak stilizált virágmintás bordűrök. A m. kir. Kúria a köztudomás alapján megállapítja, hogy stilizált virágmintáknak hasonló árukon való alkalmazása általában szokásos. Ilyen módon pedig kétségtelen, hogy a stilizált virágmintás bordűrök a forgalomban nem mint valamely vállalat árujelzői, hanem a hasonló áru szokásos díszítései ismeretesek s ha az egyes minták egymástól el is térnek, azoknak általában megkülönböztető erejük nincs s így a minták jellegzetesnek nem tekinthetők. Az alperesnek az a cselekménye tehát, hogy a felperes által gyártott bordürmintákhoz hasonló mintákkal gyártott és hozott forgalomba frottirtórülközőket, önmagában nem tekinthető a Tvt.-be ütköző cselekménynek, mert a kifejtettek szerint nem valósítja meg azt a tényállást, amely a törvény 9. §-ának tilalmába ütközik. A panaszolt cselekmény a Tvt. 1. §-ába ütközőnek pedig csak abban az esetben lenne tekinthető, ha az alperesnek cselekménye más oknál fogva ellenkeznék az üzleti tisztességgel. A felperes azonban a cselekménynek törvénybe ütköző voltát egyedül az utánzás tényében vitatja, más, erre utaló tényt azonban nem adott elő. Ilykéní pedig jogszabályt sért a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amely szerint a törvény 9. §-át meg nem valósító cselekményt megfelelő adatok hiányában a törvény 1, §-ába ütközőnek minősítette. (1933. dec. 14. — P. IV. 3723/1933.) 920. Tvt. 9. §. — Utánzás. — Áruknak árjegyzékben a versenytárs árjegyzékében foglalttal azonos összeállításban való ábrázolása csak abban az esetben ütközik a Tvt. 9. §-ába, ha ez az összeállítás jellegzetes és olyan eredeti elmemű, amelynek utánzását a versenytárs szellemi és anyagi befektetései tisztességtelen felhasználásának tilalma gátolná. K. A húsipari gépeknek az alperes árjegyzékében a F. és H. cég árjegyzékében foglalttal azonos összeállításban való ábrázolása csak abban az esetben ütköznék a Tvt. 9. §-ába, ha ez az összeállítás jellegzetes és olyan eredeti elmemű lenne, amelynek utánzását a versenytárs szellemi és anyagi befektetései tisztességtelen felhasználásának tilalma gátolná. Adott esetben azonban a törvényben megkívánt ezeket az ismérveket az alperes cselekményében megállapítani nem lehet. Ugyanis a felperes maga sem tette vitássá, de a dolog természetéből is minden különösebb szakértelem nélkül megállapítható, hogy a húsfeldolgozó gépeknek a sérelmezett ábra szerinti öszszeállítása, elhelyezése a gyakorlati élet követelményeinek, a gyakorlati célszerűségnek felel meg. Ilyként azoknak ilyen sorrendben és ilyen módon való ábrázolására, mint egyáltalán nem jellegzetesre, a felperes kizárólagos43*