Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

664 Tisztességtelen verseny. delt, vagy eladott árumennyiséghez igazodó jutalom ugyanis az üzleti alkalmazottakat a saját személyükben érdekeltté teszi, az ekként érdekelt alkalmazott a versenytársak áruinak rovására a jutalmazó vállalat árujának kelendőségét önként érthetően annak különös ajánlásával fokozni igyekszik, ami által megtéveszti a vevőt, aki ezt az ajánlást abban a bizalomban fogadja, hogy ennek a megkülönböztetésnek kizárólag tárgyilagos okai vannak. Amellett, hogy az üzleti alkalmazottaknak ez a kívülről jövő, nagyrészt titkolt díjazása az alkalmazottak erkölcsi feLfogásának meglazulását eredményezheti, ez az eljárás — ha általánossá válik, — veszélyes jellegénél íogva, az üzleti verseny elfajulására vezethet. Eszerint az alperesnek a meg nem támadott tényállásban megállapított az a cselekménye, hogy az általa gyártott ,,S." izlapok minden párjához egy ,,S." feliratú, sorszámmal ellátott szelvényjegyet mellékelt, amelynek minden darabja után az izlapot elárúsító üzleti alkalmazottaknak 10 fillért térített: a Tvt. 1. §-a által tiltott versenycselekmény lévén, annak abbanhagyására e törvényszakasz alapján a felperes felülvizsgálati kérelme folytán az alperes kötelezendő volt. Az ítélet hírlapi közzététele iránti kérelmével azonban a m. kír. Kúria a felperest elutasította, mert erészben a bírói gyakorlat kialakulásának akkori hiányára és az eltérő felifogásokra való tekintettel az ítéletnek közzététele az alperest méltánytalanul sújtaná. A kártérítésre vonatkozó felülvizsgálati kérelmével a m. kir. Kúria a felperest szintén elutasította. A Tvt. 1. §-ának alkalmazásánál ugyanis nem vagyoni kár megítélésének a Tvt. 20. §-ban meghatározott tényálladéki elemek hiányában a Tvt. 35. §-a értelmében helye nincs, tényleges kárát pedig a felperes bizonyítani nem kívánta. A felperes kártérítési követelésének jogszerű alapja tehát hiányzik. (1933. dec. 7. — P. IV. 3558/1932.) 906. Tvt. 1. §. — Ingyenesség hirdetése. — A bírói gyakorlat az üzleti verseny körében az ingyenesség hirdetését ép úgy, mint az ajándékozást, csak kivételesen és átmenetileg, rövid időre, az üzleti érdek által kellően indokolt esetekben engedi meg. (1933. szept. 27. — P. IV. 1841/1933.) A megengedett ingyenesség példája: Gr. XXV. 914. 907. Tvt. 1. §. — Gyógyszerkiszolgáltatás a drogista részéről. — A bírói gyakorlatban is elfogadott erkölcsi megítélés szerint a szerződésszegésnek, ezek között elsősorban éppen a versenytilalmi kikötés megszegésének verseny céljaira való kihasználását a jó erkölcs és az üzleti tisztesség tiltja. Nem kétséges, hogy a versenytárs jogainak tíszteletbentartására irányuló erkölcsi kötelesség nem lehet kisebb azért, mert a versenytárs joga nem pusztán magánérdekű szerződésen, hanem közérdekű törvényes szabályon alapszik, a versenytárs szándékos megkárosításával egybekötött akár szerződésből, akár törvényből folyó jogok megsértésének tervszerű üzleti kihasználása a méltányosan és igazságosan gondolkodó üzletember tisztességérzetének egyaránt ellene mond, és az ily jogsértésre alapított üzleti verseny