Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Ügyletmeghiúsítás. Jutalmazás. 904., 905. 663 hajtásának keretébe illeszkedő engedélyén nyugszik. Alperesek tehát ez irányokban sem ütköztek bele a Tvt. rendelkezéseibe. Ezek szerint nem sért anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróságnak végítélete, mellyel a felpereseket elutasította az alperesek ellen tisztességtelen verseny abbanhagyása és kártérítés iránt indított keresetükkel. Alaptalan tehát a felperesek felülvizsgálati kérelme. (1933. máj. 11. — P. IV. 980/1933.) A határozat hangsúlyozza az alapul szolgáló tényállás kivételességét. Az általában irányadó elvet 1. Gr. XXIII. 1015. 904. Tvt. 1. §„ — Versenytárs ügyletkötésének meghiúsítása. — Ha a kereskedő valamely ügyletet még meg nem kötött ugyan, de az ügylet megkötése érdekében lépéseket tett s arra nézve sikerrel kecsegtető tárgyalások vannak folyamatban, az ezekről a körülményekről tudomással bíró versenytárs az üzleti tisztességnek a Tvt. 1. §-ába ütköző megsértése nélkül nem követhet el olyan cselekményeket s nem tanúsíthat olyan magatartást, ami által a versenytársának ügyletkötési lehetőségét meghiúsítja. K. Adott esetben a fellebbezési bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes terhére a kifejtettek értelmében törvénybe ütköző tisztességtelen verseny cselekmény meg nem állapítható. Ha ugyanis az I. •/. alattiból az lenne is megállapítható, hogy felperes a t.-i árvízkárosult gazdákkal az építési anyagok eladása tekintetében tárgyalásokat folytatott s ennek az iratnak a tartalmát az alperes ismerte, a fellebbezési bíróságnak a tárgyalás és bizonyításfelvétel egész eredményének az okszerűség követelményeinek megfelelő tüzetes mérlegelésen alapuló, tehát felül nem vizsgálható ténymegállapítása szerint az alperes az árvízkárosult gazdáknak csak azt követően tett építési anyagok szállítására ajánlatot, amikor előbb maguk az érdekeltek közölték az alperes kérdésére, hogy az építési anyagot még a felperesnél meg nem rendelték s azt onnan íogják beszerezni, ahol legolcsóbban kapják. Az érdekelteknek ezután a nyilatkozata után az alperes jogosan tehetett eladási ajánlatot, mert a perben a fellebbezési bíróság helyes indokolása szerint semmi adat fel nem merült, mintha alperes az árvízkárosult gazdákat akár közvetlenül, akár közvetve a felperes; ajánlatának visszautasítására reábírni törekedett volna. (1933. okt. 26. — P. IV. 2761/1933.) V. ö.: Gr. XXIII. 1020., XXIV. 914., XXVI. 968. 905. Tvt. 1. §. — Víszontelárusító alkalmazottainak jutalmazása. — Az, hogy valamely vállalat a viszonteladó kereskedő üzleti alkalmazottait valamely juttatásban részesíti, ha nem is tekinthető minden esetben az üzleti tisztességgel ellentétes cselekménynék, de a Tvt. 1. §-ába ütközik akkor, ha valamely e részben megengedhető cél (például valamely árunak bevezetése és ismertté tétele) nélkül, vagy a cél által megszabott kereten túl, állandóan, rendszeresen, különösen oly módon történik, hogy az elérendő forgalom nagyságához szabott jutalmat az alkalmazottaknak előre kilátásba helyezi. K. Az ilyen rendszer és a viszonteladó kereskedő üzlete által megren-