Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Váltóképtelenség. Kellékhiány. Lejárat. Képviselet. Valuta. 889—892. 653 pedig helytálló indokolással mellőzte a fellebbezési bíróság a további bizonyítást. Ami a felperesnek azt a panaszát illeti, hogy a felajánlott bizonyítás azért is foganatosítandó volt volna, mert a váltókkal fedezett előlegek felvételének igazolása esetén az alperes gazdagodás címén volna marasztalandó — ez a panasz azért alaptalan, mert a kereset váltón alapulván, (. . . mint a fejben . . .) (1933. szept. 5. — P. VII. 3681/1932.) 890. Vt. 3. §. — Kellékhíány. — A váltó kellékhiányos, ha azon fizetési helyként, vagy az intézvényezett lakhelyeként földrajzi hely nincs megnevezve, ilyennek a kerület, utca és házszám megjelölése nem tekinthető. (Bp. T. 1933. ápr. 11-én. — P. I. 3299/1933. — K. J. XXX. 104.) 891. Vt. 3. §. — Lejárat. Képviselet. — I. A váltótörvény nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy a váltó lejárata annak kelte után mennyi időre állapítható meg, nincs tehát akadálya annak sem, hogy a váltó a felek megállapodásához képest a váltó kiállítása napján vagy esetleg nyomban is esedékessé váljék. Azon az alapon tehát, hogy a váltó kiállításának s lejáratának napja egybeesik — a váltó kellékhiányosnak nem tekinthető. — II. Képviselő aláírása a képviselt megnevezése nélkül. K. A kereseti váltók lejárati napja egybeesik a váltók keltének napjával s a felperes maga azt adta elő, hogy a váltókat aznap délután kapta azzal a kölcsönös megállapodással, hogy az abban megtestesült tartozás azonnal esedékessé válik. (. . . Mint a fejben . . .) s a fellebbezési bíróságnak ezzel ellenkeza álláspontja téves. Érdemben azon az alapon utasította el a fellebbezési bíróság a keresetet, hogy az intézvényezettként megnevezett személyek nem a maguk nevében, hanem az alperes község nevében írták alá a kereseti váltókat és a váltókból nem állapítható meg, hogy az intézvényezettként nem szereplő, tehát harmadik személynek tekintendő alperes község nevében eljárt személvek a váltókat a község elfogadói szándékával írták alá. A fellebbezési bíróságnak ez az álláspontja is téves. Helyes ugyan a fellebbezési bíróságnak a felhívott jogszabályra való hivatkozása, de miután nem vitás, hogy a nevezettek az alperesként perbevont község megbízottai voltak, s magának az alperesnek kifogásbeli előadásából is kétségtelen, hogy a váltó alapjául szolgáló ügylet az alperes ügylete — nem lehet kétség afelől, hogy az intézvényezett, a megbízottak személyén keresztül az alperes község s így a megbízottak jogosan és az alperest kötelező hatállyal tehették meg elfogadói nyilatkozatukat. (1933. dec. 19. — P. VII. 3175/1933.) V. ö. Gr. XXVI. 948. 892. Vt. 37. §. — Külföldi pénzértékre szóló váltó. — Idegen pénznemre szóló váltókövetelés esetében az idegen pénznemnek a lejárati napot követő értékcsökkenése, a V. T. 50. §-ának 3. bekezdésében szabályozott fizetés esetétől eltekintve a váltóadós javára nem szolgálhat.