Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Alkuszdij. 888. időszak bevégződését követő napon: 1932. szeptember 1-én bekövetkező ha­lála idején. Egészen közömbös a per érdemi elbírálása szempontjából az a kérdés, hogy intézett-e a biztosító alperes a második biztosítási időszakra eső hát­ralékos biztosítási díjrészleteknek megfizetése iránt a biztosítotthoz az. 1927: X. 5. §-ának első bekezdése szerinti ifelhivást; illetve, hogy a biztosí­tott a biztosító-alperes által feladottnak vitatott ilyen felhívását tényleg megkapta-e vagy nem? mert a m. kir. Kúriának a jelenlegivel egészen azo­nos természetű perekben ismételten hozott ítéleteiben állandóan kifejezésre juttatott gyakorlata értelmében, ilyen esetben, midőn a biztosított által kü­lön-külön írásban nem kötelezett folytatólagos biztosítási díjnak, illetve díj­részletnek elmulasztásáról van szó — ily felhívásnak a biztosítotthoz való­intézése nem szükséges. Minthogy pedig az itt is irányadó fent kiemelt tényállás szerint a biz­tosított a halála napját megelőző napon bevégződött második biztosítási időszakra (évre) eső díjrészletek jelentős részének megfizetését elmulasz­totta; ennélfogva alapos az alperesnek azt vitató felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság helytelen jogi következtetéssel és anyagi jogsza­bálysértéssel döntött akként, hogy a perbeli biztosítási szerződés a biztosított halálának időpontjában: 1932. szeptember 1-én hatályban volt; és ezzeL szemben a kir. Kúria azt állapítja meg, hogy a perbeli biztosítási szerződés a második biztosítási időszakra eső díjrészletek, illetve ezek jelentős részé­nek elmulasztása és e díjrészleteknek az 1927: X. t.-c. 9. §-a első bekezdése értelmében bírói úton való érvényesítésének kizárt volta törvényes követ­kezményeképen (1927: X. t.-c. 5. §. harmadik bekezd.) hatályát vesztette, és ebből az okból a felperes a biztosítási összeget az alperestől jogszerűen nem követelheti. Igaz ugyan, hogy az általános biztosítási feltételek 9. §-a értelmében i a szerződő fél a visszavásárlási összeg fizetése nélkül megszűnt szerződésé­nek újból való hatályba helyezését kérheti; azonban a fennforgó esetben erről sem lehet szó; mert a biztosított a biztosító által az adott esetben jogszerűen megkívánt újabb orvosi vizsgálatnak magát alávetni hajlandó nem volt és mert az újból való hatályba helyezésre megszabott 6 hó lejárta előtt a még hátralékos összes díjrészletek lefizetését a biztosított — miként ez nem vitás — a biztosítónak fel sem ajánlotta. (1934. márc. 14. — P, VIL 6444/1933.) Figyelemre méltó a fellebbezési bíróságnak a Kúria merev álláspontiá­nak megkerülésére irányuló törekvése. Az indokolásban idézett 344/1932. szí. határozatot 1. Gr. XXVI. 944. sorsz. a. Alkuszí ügylet. (Kt, 534—548, §.) 888. Kt. 547. §. — Alkuszdij mértéke. — I. Az állandó bírói gyakorlat kereskedelmi ügyekben is azt a jogszabályt alkal­mazza, hogy a közvetítésért kikötött jutalék mennyiségének az ügynök tevékenységével, úgyszintén a megbízónak az ügylet­kötéssel célbavett vagyoni érdekével arányban kell állani és a méltányosságnak meg kell felelni s ekként, ha a kikötött jutalék

Next

/
Thumbnails
Contents