Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

046 Kereskedelmi jog. az 1929. augusztus 1-én kezdődő második biztosítási időszakra eső díjnak cs járulékának nem vitásan 36094 dollárt kitevő összegét, végül 1% nyugtailleték címén 52.39 dollárt, összesen 813.33 dollárt, vagyis végeredményben fizessen 5186,67 dollár tőkét, ennek az alapperbeli keresetlevél beadásának napja (1929. október 22.) helyett a 'felperes által csak 1929. október 27-ikétől kért 5%-os kamatát. Az 1920: XXXIV. t.-c. 65. §-ának negyedik bekezdéséhez képest a m. kir. Kúria azonban egyúttal feljogosította az alperest, hogy a megítélt 5186.67 dollárösszeg 20%-át és az utóbbinak 1929. október 27-ikétől járó. 5%-os kamatát az öröklési illeték biztosítására visszatarthasson. (1933. okt. 5. — P. IV. 2448/1933.) Az életbiztosítási díjrészlet (fizetésére adott halasztásnak az ítéletben foglalt adatok alapján megállapítása reményt nyújtana a biztosítottakra kedvezőbb gyakorlat kialakulására, ha a következő, később kelt határozat ezt a reménységet le nem rontaná. A vonatkozó eddigi határozatokat 1. Gr. XXIV. 902—904., XXV. 895., XXVI. 942—944. 885, 1927: X. t.-c. 9. §. — Életbiztosítási díj fizetésének elmulasztása. — LA már lejárt kötelezettség teljesítésére vonatkozó ígéretnek nincs az a hatálya, hogy, amint azt az 1927: X. t.-c. 9. §-a kifejezetten megköveteli, a mindenkori esedékességre külön-külön szóló kötelezettséget állapítson meg. — II. Az 1927: X. t.-c. 9. §-ának rendelkezése nem zárja ki, hogy a biztosítási szerződés a folytatólagos díjak szerződésszerű megfizetésével és elfogadásával fenntartassék akkor is, ha a díjfizetés bírói úton szorgalmazható nem lett volna. — III. Ha a biztosított valamely részletre vonatkozóan szabályszerű okiratban nem vállalt fizetési kötelezettséget, erre a részletre a bírói érvényesítés lehetősége nem állván fenn, a szerződés megszűntét ennek a részletfizetésnek elmulasztása is maga után vonja akkor is, ha ugyanazon évi időszak valamely előbbi részlete kiegyenlítést nyert. K. A kereset alapijául szolgáló kötvény tartalma szerint a biztosítás kezdete 1927. szeptember 12. napja volt. A felek a biztosítási időszakot egy évben állapították meg, tehát az 1930. szeptember 12. napját követő azok a díjifizetési időszakok, melyekre vonatkozóan a biztosított a díjfizetéssel késedelembe esett, folytatólagos időszakok. Ezeket illetően tehát az 1927: X. t.-c. 9. §-ának az a szabálya irányadó, hogy a biztosító a díjat bírói uton csak akkor követelheti, ha a szerződő fél annak megfizetésére a mindenkori esedékességre külön-külön írásban kötelezte magát, amihez az állandó bírói gyakorlat azt a további szabályt fűzi, hogy a kockázatviselés a díjfizetésnek lévén ellenértéke, a folytatólagos díj bírói érvényesítésének kizárt volta esetében a biztosítási szerződés a díjfizetés elmulasztásával önként megszűnik. Alapos az alperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság a biztosítottnak E-/, alatt csatolt 1931. évi szeptember 29-én kelt levelét jogsza-