Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Kárbiztosítási díj fizetése. 882. 639 anélkül, hogy emiatt terhére gondatlanságot lehetne megállapítani. Akkoif pedig, amidőn a seben már ifertőzés jelei mutatkoztak, műtőorvos segítségét -vette igénybe, utóbb pedig klinikai, majd szanatóriumi kezelés alá adta magát. Ezek szerint a biztosított mindent megtett, ami a baleset súlyos következményeinek elhárítására alkalmas lehetett, az a körülmény pedig, hogy a sebészeti klinikáról, sarjadzó sebekkel, saját felelősségére, orvosi tanács ellenére eltávozott, a baleset végzetes kimenetelében való vétkesség megállapítására azért nem alkalmas, mert ugyanékkor a Th. polgári szanatóriumba vétette fel magát, ahol ismét állandó orvosi felügyelet alatt állt és szakszerű kezelésben részesült. Nincs tehát alap annak megállapítására, hogy az az esemény, melynek bekövetkeztétől a fizetés függővé tétetett, a biztosított, vagy a kedvezményezett vétkességéből következett be. (1933. okt. 12. — P. VII. 2678/1933.) 882. 1927: X. t.-c. 5. §. — Felhívás kárbíztosítási díj fizetésére, — A Kúria 60. sz. polgári jogegységi döntvénye. — Ha a kötelezett a kárbíztosítás hatályának beállta után fizetendő díjat az esedékességkor, vagy a neki engedett halasztás elteltéig nem fizeti meg, a biztosítónak az 1927: X. t.-c. 5. §-ában előírt figyelmeztető felhívást a teljesítés elmulasztása napjától számított 30 nap alatt kell elküldenie. Indokok: I. A d.-i kir. járásbíróság P. 19.723/4/1929. szám alatt kelt ítéletében akként határozott, hogy mivel a biztosító az 1929. március 30-án esedékes, folytatólagos időszaki díj megfizetésére a biztosítottat csak 1929 június 4-én szólította fel, ez a felszólításban való késedelem folytán joggal tekintette a biztosítási ügyletet hatálytalannak. Álláspontja szerint ugyanis, — bár az 1927: X. t.-c. 5. §-a a felszólító levelek elküldésére határidőt meg nem állapít, — a kereskedelmi élet gyorsasága és biztonsága megkívánja, hogy ez a felszólítás az esedékesség előtt vagy utána azonnal megtörténjék Hasonló állásfoglalás tűnik ki a sz.-i törvényszék, mint fellebbezési bíróság Pf. 295/6/1931. számú ítéletéből és ugyanezt a gyakorlatot követi a tapolcai, sárospataki, gyöngyösi, hatvani, kalocsai, sziráki, devecseri, zirci, lengyeltóti, szigetvári, tabi, keszthelyi, nagykanizsai, bajai kir. járásbíróság, míg a k.-i kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság, Pf. 3742/6/1928. szá.n alatt kelt ítéletében, továbbá a körmendi és részben az újpesti kir. járásbíróság ítélkezésében az a felfogás jut kifejezésre, hogy a felszólító levél elküldésének az esedékesség után pár nap, illetve legrövidebb idő alatt kell megtörténnie, az esztergomi kir. járásbíróság pedig ezt az időt 30 napban jelöli meg. Ezekkel szemben a b.-i kir. törvényszék P. XVI. 37.778/5/1928. szám alatt kelt ítéletében az 1927: X. t.-c. 5. §-ának ellenkező értelmezéséből indult ki és kimondta, hogy a folytatólagos díj megfizetésére az 1927: X. t.-c. 5, §-a értelmében intézendő felszólító levél a késedelem bekövetkezte után, az egy évi elévülési határidőt figyelembe véve, bármikor elküldhető, mert elküldésére a törvény határidőt nem szab. Ezt az ítéletet a m. kir. Kúria P. VII. 7178/8/1928. szám alatt hozott ítéletével helybenhagyta. A törvénynek ugyanezt az értelmezését fogadta el s alkalmazta gyakorlatában a budapesti kir. ítélőtábla s ugyanebben az értelemben ítélkez-