Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

640 Kereskedelmi jog. nek a székesfehérvári, szombathelyi, pécsi kir. törvényszékek, úgyszintén a. k.-i kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság, Pí. 3542/1929. sz. ítéletében, továbbá a tiszafüredi kir. járásbíróság, a székesfehérvári kir. törvényszék területén levő kir. járásbíróságok, a kiskőrösi, kiskúnhalasi, dunavecsei kir. járásbíróság, a kecskeméti kir. törvényszék területén levő járásbíróságok a kecskeméti kir. járásbíróság kivételével, a balassagyarmati kir. törvényszék területén levő kir. járásbíróságok a sziráki kir. járásbíróság kivételével, a. budapesti kir. törvényszékhez tartozó kir. járásbíróságok, a magyaróvári, győri, komáromi, sárvári, vasvári, szombathelyi, csepregi, csornai, kapuvári, soproni, sümegi, zalaegerszegi, izalaszentgróti, balatonfüredi, enyingi, pápai, veszprémi kir. járásbíróság, a d.-i kir. járásbíróság P. 19.723/4/1929. szám alatt kelt ítéletétől eltekintve, a debreceni kir. ítélőtábla területén levő kir. bíróságok, a dombóvári, csurgói, kaposvári, nagyatádi, igali kir. járásbíró' ság, a pécsi kir. törvényszék területén levő kir. járásbíróságok és a békéscsabai kir. járásbíróság. II. A most előadottak szerint a bíróságok ellentétes elvi alapon nyugvó határozatokat hoztak abban a kérdésben, hogy ha a kötelezett a kárbiztosítás hatályának beállta után fizetendő díjat az esedékességkor, vagy a neki engedett halasztás elteltéig nem fizeti meg, a biztosítónak az 1927: X. t.-c. 5. §-ában előírt figyelmeztető felhívást a teljesítés elmulasztása után haladéktalanul kell-e elküldenie, vagy elküldheti azt később is, és ha igen, mi az elküldés leghosszabb határideje? A m. kir. Kúria Elnöke a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását a jövőre szükségesnek tartván, azt a jogegységi tanács elé utalta III. Az 1927: X. t.-c. 5. §-a akként rendelkezik, hogy ha kárbiztosítás esetében a kötelezett a biztosítás hatályának beállta után fizetendő díiat az esedékességkor, vagy a neki engedett halasztás elteltéig meg nem fizeti, a biztosító köteles őt a mulasztás következményeire s ezek között kifejezetten a szerződést megszüntető következményekre való figyelmeztetéssel, harminc napnál nem rövidebb utólagos teljesítési határidő kitűzésével, a teljesítésre ajánlott Levélben felhívni. Ha ez az utólagos teljesítésre engedett idő eredménytelenül telt el, jogában áll vagy a szerződés teljesítését követelni, vagy pedig díjköveteléséről lemondva, a szerződést rögtöni hatálylyal felmondani, amihez a törvény még azt a további rendelkezést fűzi, hogy ha a biztosító díjkövetelését az utólagos teljesítésre engedett határidő eltelte után további 60 nap alatt bírói úton nem érvényesíti, a szerződést e határidő utolsó napjával megszűntnek kell tekinteni. A törvény nem rendelkezik arról, hogy a biztosító a felhívó levelet mikor, nevezetesen az esedékesség, illetve halasztás eltelte után nyomban köteles-e elküldeni vagy elküldheti-e azt később is, s ha igen, mi az elküldés leghosszabb határideje? Ott, ahol a kereskedelmi törvény valamely következményt bizony >s jogcselekmény nyomban való teljesítéséhez kapcsol, ennek kifejezést is ad. így kifejezésre juttatja a jogcselekmény nyomban való teljesítésének szükségességét a 191., 320., 346, §-ban, a biztosítási ügyletről szóló hetedik címben pedig a 476., 503. §-ban. Ha tehát a törvény az ezúttal eldöntendő esetre vonatkozóan nem jelölte meg, hogy a biztosító a felhívó levelet az