Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

P34 Kereskedelmi jog. esetéiben is s áll akkor is, amiidőn csak a szerződés bizonyos részeinél történt megtévesztés. A módosításnál a módosító szerződés ama része tehát, mely megtévesztéssel jött létre, érvénytelen s ennélfogva az alapszerződés ide vonatkozó része van érvényben, tekintet nélkül a módosító szerződésre. A felperes ennélfogva a bekövetkezett kár megtérítésére irányuló igényénél jogszerűen hivatkozhatott az alapszerződés rendelkezéseire, s mert a módosító szerződés ide vonatkozó részéneik érvénytelensége miatt az alapszerződésnek a cséplőkészlet biztosítására vonatkozó része a kár bekövetkezésekor is érvényben volt, az alperes a bekövetkezett kárt a felperesnek megtéríteni köteles. (1934. jan. 18. — P. VII. 2675/1933.) 879. Kt. 477. §. 2. bek. — A biztosított alkalmazottjának részességével elkövetett betörés, K. A fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletének indokaiból átvett tényállás szerint azt fogadta el valónak, hogy a felperes kárára elkövetett lopás akként történt, hogy H. György, aki nála fűszeres tanonc gyanánt állt alkalmazásban, közölte B. Józseffel, hogy a felperes Ö.-utcai üzlethelyiségébe, a ház alatt levő pincén át könnyen be lehet jutni. Ezután közös elhatározással ismételten betörtek az említett üzlethelyiségbe és onnan együttesen különböző élelmiszereket elloptak, majd utóbb egy alkalommal B. József egyedült hatolt be oda, de akkor tetten érték, elfogták s a lopás elkövetését megakadályozták. Megállapította a fellebbezési bíróság azt ia, hogy H. György — bár a felperesnek nem Ö.-utcai, hanem T.-utcai üzletében volt alkalmazásban és szolgálatot ott teljesített, — ismerte az Ö.-utcai üzlet helyi viszonyait is és a lopást tettestársával együtt, előre közölt ismerete és útmutatása alapján követték el. Ez a tényállás kellő alapul szolgál arra, hogy mivel a betörés által előállt kárt H. György, a felperes alkalmazottja, részben maga okozta, részben azt szándékosan elősegítette, a biztosítási szerződés általános feltételeinek 3. §-ában foglalt megállapodásra való tekintettel a felperes kárkövetelése alaptalannak ítéltessék. Nem hivatkozhat mindezekkel szemben a felperes jogszerűen arra, hogy a betörés tulaj donképeni tettese B. József volt s hogy az alperest a kártérítési kötelezettség alól nem lehet mentesíteni azért, mert a lopások egy csekély részélben H. György is részt vett és nem alapos a felperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság ide vonatkozóan a bizonyítás elrendelését jogszabálysértéssel mellőzte. Még abban az esetben is ugyanis, ha való volna a felperesnek az az állítása, hogy a lopások nagy részének egyedüli elkövetője B. József volt, a megállapított tényállás szerint azok értelmi szerzője, az elkövetéshez szükséges alkalom megtalálója H. György, a felperes, alkalmazottja volt, és ekként úgy a kár beálltának elősegítésében, mint annak okozásában oly tevékenységet fejtett ki, mely az alperes kártérítési kötelezettségének megállapítását az általános feltételek már felhívott rendelkezése folytán mindenképen kizárja. (1934. ápr. 17. — P. VII. 2416/1933.) V. ö. a biztosított felesége által elkövetett gyújtogatás esetére Gr. XXV. 898.