Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Közlési kötelesség, megtévesztés biztosításnál. 876—878. 633 nak a keresk. törv. 475. §-án alapuló megtámadási jogát; azon­ban ezt a megtámadási jogát a biztosító sikerrel csak akkor érvé­nyesítheti, ha a biztosított által tudatosan elhallgatott körülmény a biztosítás elvállalása szempontjából valóban lényeges befolyás­sal bírónak minősül. (K. 1934. ápr. 5. — P. VII. 6109/1933.) 878. 5460/1928. M. E. 8. §. — Megtévesztés közvetítő ügy­nök részéről. — Az a jogszabály, hogy a biztosítási szerződés érvénytelenségét a szerződő fél a vállalattal szemben érvénye­sítheti, ha az ügynök megtévesztéssel vette reá őt a szerződés megkötésére, a dolog természete szerint áll a szerződés módo­sítása esetében is s áll akkor is, amidőn csak a szerződés bizo­nyos részeinél történt megtévesztés. K. A felperes az alperes ügynökével, T. Károllyal történt tárgyalása során a cséplőkészletet továbbra is kifejezetten biztosítani kívánta, azonban a 2. •/. alatti biztosítási ajánlatot kitöltetlenül írta alá, T. Károly pedig az utólagos kitöltés alkalmával a biztosítandó tárgyak közül a cséplőkészletet a megállapodási ellenére kihagyta s erről a felperes nem értesülhetett, mert az ajánlat alapján kiállított új kötvényt nem kapta kézhez s annak tartal­máról más úton sem szerzett értesülést. Irányadó tehát az a tényállás, hogy felperesnek kifejezett kívánsága volt, hogy a csóplőkészlet továbbra is biztosítva legyen, azonban az alperes ügynöke, aki a kitöltetlenül aláírt ,,2." jelű ajánlatot utólagosan kitöltötte, a cséplőkészletet a biztosítandó tárgyak közül kihagyta s a felperes arról, hogy az alperes az új kötvényt ilyen értelemben állította ki, csak a kár bekövetkezése után értesült. Nem volt vitás, hogy felperesnek az alperesnél már korábban is volt tűzkár elleni biztosítása s a korábbi biztosításnak 5450 P erejéig a cséplő­készlet is tárgya volt. A ,,2." jelű ajánlattal a. felperes csak a régi biztosítá­sát akarta módosítani s az új kötvény is csak a régi kötvény helyettesíté­séül szolgált. T. Károly az alperes közvetítő ügynöke volt. Ennélfogva jogkörébe tartozott az 5460/1928. M. E. rendelet 2. §-ának 1. pontja értelmében a bizto­sítási szerződés módosítására irányuló ajánlatnak a biztosító vállalathoz továbbítás céljából való átvétele. Ha ebben a jogkörében a kezeihez került kitöltetlen ajánlatot me<|­állapodásellenesen töltötte ki, amennyiben a felperes kifejezett kívánsága ellenére a biztosítandó tárgyak közül a cséplőkészletet önkényesen kihagyti. a felperest a szerződés módosítása körül megtévesztette, mert azzal vette át a kitöltetlen ajánlatot, hogy abba a biztosítandó tárgyak közé a cséplő­készletet is felveszi, de ennek a kötelezettségének nem tett eleget. A fel­peres tehát csak az ő megtévesztő magatartása folytán tévedésből nem tudta, hogy cséplőkészlete a módosítás alá került biztosításból akarata ellenére kimaradt. Az 5460/1928. M. E. rendelet 8. §-a értelmében a biztosítási szerződés érvénytelenségét a szerződő fél a vállalattal szemben érvényesítheti, ha az ügynök megtévesztéssel vette reá őt a szerződés megkötésére. A dolog természete szerint ez a jogszabály áll a szerződés módosítása

Next

/
Thumbnails
Contents