Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

630 Kereskedelmi jog. Enélkül azonban nem dönthető el az, hogy ebben az irányban nem. terheli-e, az alperest vétkes gondatlanság az áru megmentésének elmulasztása körül. Ehhez képest szükségesnék mutatkozik a tényállás kiderítése abban a tekintetben, hogy: a) az adott esetben a vasút részéről megtörténtek-e a MÁV 44. számú (csatolt) utasításában előszabott biztonsági intézkedések, nevezetesen a mozdony fel volt-e szerelve az előírt tömlőcsavarral, 15 méter hosszú tömlővel, tcvábbá sugár csővel? és ha igen: b) ennek az oltókészüléknek a használatával a vasúti személyzetnek módjában állott volna-e a tűz eloltása és a felperes szénkénegárújánik egészben vagy részben való megmentése? 4. Minthogy a kifejtettek szerint az ügy mai állásában el nem dönthető, a felperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróságot — ítéletének feloldásával — a megjelölt irányban további eljárásra és újabb határozat hozatalára kellett utasítani. (Pp. 543. §.) (1933. okt. 19. — P.. IV. 5336/1932.) Biztosítási ügylet. (Kt. 453—514. §.) 874. Kt. 468. §, — Biztosítási szerződés létrejövetele. — I. A beérkezett ajánlatnak az ajánlati naplóba bevezetése még nem tekinthető az ajánlat elfogadásának. (Nem szószerínt a határozatból.) — II. A keresk. törv. 468. §-ának harmadik bekezdésében, a biztosítási ügylet érvényesen létrejötte tekintetében foglalt törvényes vélelem nyilván azt célozza, hogy a biztosítási ajánlatot tevő ajánlatának elfogadása és a biztosítási szerződésnek létrejötte iránt túlsokáig bizonytalanságban ne tartassék és hogy a biztosítás — a biztosító önkényétől függetlenül — mielőbb kezdetét vehesse. Éppen ezért nem bír érvénnyel az ajánlatban foglalt olyan kikötés, hogy a biztosítónak határozatlan ideig áll szabadságában a megtett ajánlatot visszautasítani és ugyanazért nem volna az sem megengedhető, hogy a biztosító a forgalmi viszonyokkal nem indokolható, túlhosszú határidőt köthessen ki az ajánlat sorsa feletti nyilatkozatát illetően. K. Irányadó a fellebbezési bíróságnak, az alperes által felmutatott „Auftragsregister" betekintése alapján tett az a meg sem támadott megállapítása, hogy a perbeli ajánlat az alperes említett című könyvébe, mint beérkezett, be van ugyan jegyezve, de mint elfogadott ajánlat, ott nem szerepel. Egybevetve ezt a tényt a perbeli ajánlatra vonatkozó 3. alatti alperesi kartoték-lap tartalmával, helyes következtetéssel állapította meg a fellebbezési bíróság azt, hogy a perbeli ajánlat, mint elfogadott ajánlat, az alperes biztosító könyveibe bevezetve nincs. Téves ezzel szemben a felperesnek az a felülvizsgálati vitatása, mintha a perbeli ajánlat beérkezésének az alperes fentemlített könyvébe való bevezetése a keresk. törv. 468. §-ának második szakaszában meghatározott bevezetéssel egyértelműnek volna tekintendő; mert hiszen ilyen álláspont mellett, minden beérkezett ajánlatnak az ajánlati naplóba való puszta bevezetése már magában véve a be-