Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Vasúti jog. 870. 623 a felperesek 350.000 koronájával szemben az alperesek csak 140.000 K + 25.000 K összegű ellenértéket nyújtanak. Ebből tehát kétségtelen, hogy a felperesek 185.000 K összeget az alperesek vállalati kiadásaiból tényleges ellenszolgáltatás nélkül magukra vállaltak. Megfelel tehát a 31. •/« alatti szerződés kikötéseinek az az alperesi védekezés, hogy a 31. •/< alatti szerződés teljesítése körüli azokhoz az alperesi kiadásokhoz, amelyek a szerződés megszűntéig felmerültek, a felperesek aránylagosan hozzájárulni kötelesek. Hozzájárulni kötelesek pedig abban az arányban, amelyben a 185.000 K ahhoz az összeghez áll, amelybe a vasút és drótkötélpálya együttes előállítása az alpereseknek került volna. Úgy a vasútnak, mint a drótkötélpályának együttes összege irányadó, ennél az aránymegállapításnál azért, mert a felperesnek a hozzájárulást a 31. •/. alatti okirat értelmében két egymáshoz kapcsolt egymást feltételező és ezáltal egységes munkálat financirozására kötelezte. Nem érinti ennek a jogi álláspontnak a helyességét az A. •/• a. pótmegállapodás sem, mert az A. •/. alatti szerződés a 31. ;/. a. szerződésen lényegileg csupán annyit változtatott, hogy a drótkötélpályát a felperesík tulajdonába és üzemébe adta át. De ha a tulajdonszerzésre vonatkozó ennél a kikötésnél fogva a 185.000 K most már a drótkötélpálya vállalkozói díjának volna is tekinthető, a vállalkozó alperesek a vasúttal együtt kötelezett drótkötélpálya előállítása érdekében a szerződés megszűntéig teljesített együttes kiadásainak megtérítését ebben az esetben is az idevonatkozó anyag jogi jogszabályok értelmében a fentebb megjelölt arányban követelhetik. IV. Ha a magánjogi pénztartozás összegének meghatározására az 1924. július hó 1. napját megelőző időpont az irányadó, a pénztartozás összegét a jogosult kérelmére — amennyiben a törvény kivételt nem tesz — a korona névértékénél magasabb összegben lehet megállapítani. (1928: XII. t.-c. 2. §.) Az átértékelés meghatározására pedig az a kezdő időpont az irányadó, amely az átértékelendő követelés magánjogi érvényesítésének alapja. Ebből folyóan ügylet érvénytelensége vagy hatályvesztése esetében visszajáró szolgáltatás átértékelésére a szolgáltatás felvételének időpontja — ebben az esetben 1914. évi július hó 14. (10/a.) vagy az azt megelőző pénzfelvétel napja — irányadó, mert az előre adott szolgáltatásnak az alperesek által történt felvétele a felperesi igény érvényesítésének az alapja és az átértékelésnek éppen az a célja, hogy a követelésre jogosult a méltányosság követelményei által megszabott lehetőség szerint azt az értéket kapia meg, amelyet ő szolgáltatott. (1933. jún. 9. — P. IV. 4314/1931.) 870* Iparvasút. — Iparvasútnak más vállalat által való használatára szóló engedély. A használat feltételeit megszabó megállapodás miniszteri jóváhagyásának kérdése. A kormányhatósági díjszabásmegállapítás terjedelme. K. 1. Az E. jelű kereskedelemügyi miniszteri rendelet, amely szerint az alperes szénbányája céljára a felperes cég és a H. kőbányatulajdonos által közösen használt iparvasút használatára az utóbbiak tiltakozása ellenére engedélyt kapott, az alperest arra utalta, hogy a felperessel és a H.