Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

52 Közigazgatási jog ieni, amely a cukrászipar körébe tartozó termékeknek helyben való elfo­gyasztására van berendezve és amelynél a cukrászipari termékeknek — a: cukorkaféléket is ideértve — az utcán át való árusítása alárendeltebb sze­repet játszik. A cukrászdák berendezésének jellegzetes tulajdonsága, hogy az üzlethelyiségben a helyben való fogyasztás céljára asztalok és székek vannak elhelyezve, továbbá a főpult kizáróan cukrászsüteményekkel van megrakva, mig a cukorkafélék a mellékpulton vannak elhelyezve. Az üzlet­kört illetően pedig az jellemzi a cukrászdákat, hogy azokban a különféle cukrászsüteményeken és cukorkákon kívül fagylaltot, hideg és meleg kávét, teát, csokoládét és tejszínhabos készítményeket szolgáltatnak ki. Az olyan üzlethelyiség, amelyre nézve az előbb említett ismérvek nem forognak fenn, abban az esetben sem minősíthető cukrászdának, ha a tulaj­donosának cukrászipar gyakorlására jogosító iparigazolványa van. Az üzlet jellege kétség esetén bizottságilag állapítandó meg. Ha a cukrászsütemények árusítására szolgáló üzletet a tulajdonosa cukrászjellegü üzletként akarja fenntartani, kívánságára az üzlet jellegét előbb bizottságilag meg kell állapítani. Az üzlet minősítése céljából a bizott­ságot oly módon kell megszervezni, hogy abban az iparhatósági megbízotton kivül a m. kir. államrendőrség illetékes kapitányságának és az illetékes ke­reskedelmi és iparkamarának egy-egy kiküldöttje foglaljon helyet. A vizsgá­latért mérsékelt eljárási díj állapítható meg. Nem jár eljárási díj, ha a bi­zottság az üzletete abból a célból ellenőrzi, hogy a cukrászdajellege meg van-e? Ha az üzletet áthelyezték vagy más néven folytatják tovább, az üzlát cukrászda jellegét újból meg kell állapítani, tehát az előbbi megállapítás a záróra szempontjából figyelembe nem jöhet, illetőleg ebben az esetben az üzlet jellegének újabb megállapításáig csak az élelmiszerüzletek nyitvatar­tására megállapított idő alatt szabad nyitvatartani. Ez utóbbiról a felet a cukrászdajelleg megállapítása alkalmával előre tájékoztatni kell. A fentiek nem érintik a 139.301/1930. K. M. sz. rendeletben foglaltakat, mert azok az üzletek, amelyekből kizárólag csak fagylaltot árusítanak, cuk­rászdáknak nem tekinthetők, ennélfogva cukrászda) ellegük nem állapítható meg. (28.175/1933. K. M. — M. K. LIL évf. 1.) Üt- és vámügyek, 38. 1868: XL t.-c. 7, §., 1875: L. t.-c. 9. §., 31.900/1925. P. M. sz. r. — A só mindaddig állami tulajdon és így vámmentes, míg a főelosztó szervektől (a sóhivatalok és állandó bizományi raktárak), valamint a bizományi tartalék-sóraktárakból a for­galomba kerül. Kb. I. A panaszos, mint a K. J. sz.-i, — továbbá a F. Gy. végül a Sz. T. k.-i cégek magánjogi megbízottja, a nevezett megbízói részére Sz., iiietve K. vasúti állomásokra vasúton érkezett sószállítmányok után a meg­bízó cégektől beszedett összesen 799 P 82 fillér útvám visszatérítését kérte azon az alapon, hogy a só, mint jövedéki áru, állami jószág s az 1890: I. t.-c. 99. §-a értelmében vámmentes. Az alispán a panaszost kérelmével elutasította. — Ez ellen a'határo-

Next

/
Thumbnails
Contents