Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Vétel. 858. 609 eladás a K. T. 347. és 352. §§-aiban foglaltaknak nem feleit volna meg és így kétségtelen az, hogy a szerződésnek a közjegyzői árverés útján való értékesítés felelt meg. K. A felperes csődtömeggondnok az alperest az utóbb vagyonbukottá lett felperesi részvénytársaságnak eladott teherautomobil vételára fejében felvett összegek visszafizetésére és a vételár ki nem egyenlített részének fedezetéül átvett váltók visszaadására azon az alapon kéri a csődtömeg javára kötelezni, mert az alperes a vételügylettől elállottnak tekintendő* annak következtében, hogy az alperes a vevő részvénytársaság fizetési késedelme folytán telepére visszavitetett teherautomobilt a saját gyárában a vevő részvénytársaság megkérdezése nélkül kijavíttatta, azután pedig a vételi szerződésben kikötött szabadkézből való eladás helyett a nyilvánosság követelményének és a vevő felperesi részvénytársaság érdekeinek meg nem felelő módon megtartott s ez okból a vevő rovására eszközöltnek nem vehető árverésen értékesítette és ekként az alperes a felperesi részvénytársaságnak eladott teherautóval, mint sajátjával rendelkezett. A fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül jutott arra az eredményre, hogy az alperes a vételügylettől elállottnak nem tekinthető s az alperes a felvett vételárat s a ki nem egyenlített vételár fedezetéül átvett váltókat a felperesi csődtömegnek visszaadni nem tartozik. A kifejtettek értelmében ehelyütt is irányadóan megállapított tényállás szerint a vevő részvénytársaság vételárfizetési késedelme folytán az eladó alpereshez az A. •/• alatti szerződés 11. pontja értelmében visszavitt automobil a vevő részéről történt használat következtében megrongált és üzemképtelen állapotban volt. Az értékesítéshez szükséges javítás eszközlése révén pedig az alperes a vételügylettől — az alsóbírósági ítéletek helyes jogi álláspontja szerint — elállottnak nem tekintendő. Az alperes a vevő részvénytársaság fizetési késedelme folytán a vétel tárgyául szolgált teherautomobilt a vevő rovására az A. •/. alatti szerződés 12. pontja értelmében közjegyző közbenjöttével tartott árverésen eladathatta, mert (. . . Mint a fejben .. .) A másolatban B. •/< alatt csatolt közjegyzői okirat tartalma szerint történt árverés pedig a nyilvánosság követelményeinek megfelelően tartatott meg és alkalmas volt a vevő részvénytársaság érdekei megvédésére, mert az árverés az irányadó tényállás szerint, az árverés helyén megjelenő lapnak az árverést megelőző napi számában kellőképen meghirdettetett, annál nagy számú érdeklődő meg is jelent, ami mellett az árverés érvényes megtartására nincs befolyása annak, hogy tényleg csak két árverező vett részt az árverésen, mert továbbá az alperes a vevő részvénytársaság igazgatóját az árverést megelőzőleg még külön is értesítette az árverés helyéről s időpontjáról és az árverés után annak eredményét is közölte az alperes a felperesi részvénytársaság igazgatójával, végül, mert az a körülmény, hogy az automobilt az árverésen mint legmagasabb vételárat ígérő, maga az alperes vette meg egyik alkalmazottja útján, még ha ez a felperes állítása szerint, a tényleges forgalmi értéknél alacsonyabb vételáron történt volna is, a kellő nyilvánosság mellett szabályszerűen megtartott árverés érvényességét meg nem szüntetheti. De még ha nem is tartatott volna meg az árverés a felperesi részvényDöntvénytár. 1934. 39