Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

610 Kereskedelmi jog. társaság vagyoni érdekét kellően szem előtt tartó módon és időben, ez alapon is a felperest legfeljebb kártérítési igény illethetné meg, de semmi esetre sem érvényesítheti a felperes ez alapon azt a kereseti igényt, hogy az alperes a hatályában meg nem szűnt ügyletből folyóan felvett vételár és a ki nem egyenlített vételár fejében átvett váltók visszaadására köteleztessék. (1933. máj. 16. — P. VII. 1803/1932.) 859. Kt. 349. §, — Rendelkezésre bocsátás határideje. — Ha a vevő az általa észlelt hiányokat az eladóval közli és az eladó a kijavítást igéri, az elállás hat hónapi határideje mindaddig nem veszi kezdetét, amíg a vevő az eladónak a kijavításra vonatkozó Ígérete alapján jogszerűen lehet abban a feltevésben, hogy a hiányok rendbehozhatók. (Nem szószerint a határozatból.) K. Bár a szakértők a traktor fennálló hiányait nem teljesen egybehangzóan jelölik meg és értékelik, de abban megegyeznek, hogy a 8-as cséplőgép meghajtásához, — ami pedig az E., F., G., 6. •/< alatt csatolt levelek tartalma szerint a vétel kikötött feltétele volt, elegendő erőt állandóan kifejteni nem képes. Megegyeznek a szakértők abban is, hogy a traktor egyes hiányai éppen abból származnak, hogy a szükséges lóerő kifejtése céljából tú1 erőltették. P. Sándor és K. Ede szakértők ugyanis véleményük 7. oldalán kiemelik, hogy „a motor a cséplésnél állandóan túlterhelve dolgozott és ez a körülmény magyarázatul szolgálhat a hűtővíznek az alperes által panaszolt gyakori felforrására, a motor túlmelegedésére és esetleg az ismételt csapágyolvadásokra is, míg Sz. Lajos szakértő arra mutat rá, hogy a csapágyolvadás a rossz olajcirkuláció, a hűtővíz felforrása pedig kétségtelenül a túlterhelés következménye volt, amivel kapcsolatban azt is kiemeli, hogy a gazdasági intézők, gépészek a motor gyengeségét, meg nemi felelő voltát hamarosan fel nem ismerik, csak a traktor nagyságát, külméretét, súlyát tekintik, a motornál pedlig a könnyű hozzáférhetőségét, de a hengerfurat nagyságát s az azzal arányos erőhatás emelkedését észre nem veszik. (9—10. lap.) Közömbös tehát ezek szerint az, hogy a traktornak a használhatatlanságát előidéző hiányai természetes kopás folytán álltak-e be, mert ha ez igaz is, ez a természetes elhasználódás a gép működésének oly erőhatás elérésére való fokozásából állt elő, melynek fennállásáért az eladó felelősséget vállalt. Ennek az erőhatásnak fenn nem állása s illetve az ebből előálló hiányok miatt tehát az alperesnek jogában állt, hogy a jogügylettől elálljon, és pedig annál is inkább, mert nem volt kötelezhető arra, hogy azt az erőgépet, mely rendeltetése szerint más gazdasági munkára is használható, kizárólag cséplésre használja, annak megállapítására pedig, hogy a kezelésnél valamely szakszerűtlen eljárás történt volna, adat nincs. További kérdés most már csak az, hogy vájjon alapos-e a felperesnek az a panasza, hogy az alperes a traktor rendelkezésre bocsátásával a Kt. 349. §-ának 1. bekezdésében foglalt jogszabályra való tekintettel elkésett? Idevonatkozóan az irányadó tényállás az, hogy az adásvétel tárgyá-il szolgáló traktoron mindjárt a használatba vételt követően hibák keletkeztek, 1927. június 22. napjától 1928. október 13. napjáig a fellebbezési bíróság ítéletében megjelölt hibák, törések folytán kisebb-nagyobb megszakítással