Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

608 Kereskedelmi jog. Erre az előbb említett ténymegállapításra tekintettel pedig helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, — mikép a vélelem amellett szól, hogy — mivel felperes nem is állította, hogy a m. kir. Vetőmagvizsgáló Állomás ólomzárja meghamisíttatott volna, — és mivel felperes maga is azt állította, hogy az a lucerna mag lett elvetve, amelyet alperes küldött, a Ve­tömagvizsgáló Állomás 16. sorsz. véleménye szerint pedig az állami óiom­zárolás alsó tisztasági határa 95%, — az alperes által szállított lucerna mag" a minőségi feltételeknek megfelelt. Ezzel a vélelemmel szemben tehát — mivel felperes a megvett áru említett minőségi hiányosságára alapította kártérítésre irányuló keresetét, — a felperes tartozott volna bizonyítani, hogy az alperes által küldött s át­vett áru valóban nem volt szerződésszerű. Ennek a körülménynek közvetlen bizonyítása azonban most már — a szóbanforgó lucerna mag bevetés által történt megsemmisülése folytán és annak folytán, hogy felperes a lucerna magra vonatkozó előírt vegyvizs­gálati bárcákat nem tudja felmutatni, ennek hiányában pedig a lucerna magból a vcgyvizsgálatkor vett mintát feltalálni nem lehet, — lehetetlenné vált. Abból a körülményből pedig, hogy felperes az irányadó tényállás szerint az elvetett lucerna magból 4—65%-ig lóherével vegyes lucerna ter­mést kapott, — figyelemmel a fellebbezési bíróság ítéletében idevonatkozó­lag kiemelt és meg nem támadott tényekre, — nem lehet okszerűen arra következtetni, hogy az alperestől vett és elvetett lucerna mag már az áru szállításakor a szerződésben megengedettnél nagyobb százalékú lóhere ma­got tartalmazott volna, — sőt ellenkezőleg abból a körülményből, hogy a lóhere a lucernás egyes helyein különböző arányban, néhol csak 4% arány­ban jelentkezett, alaposabbnak mutatkozik az a feltevés, hogy a lóherének néhol nagyobb arányú kifejlődését nem annak az elvetett lucerna mag kö­zött való 4%-nál nagyobb számarány, hanem egyéb, nyilván a szakértők véleményében említett és nem az alperesnek felróható körülmények okoz­ták. Minthogy ezek szerint a felperes az átvett áru szerződéses minősé­gének hiányosságát, így keresetének alapját bizonyítani nem tudta, — a fel­lebbezési bíróság ítéletének a keresetet elutasító jogi döntése az anyagi jog­nak megfelel. (1933, máj. 12. — P. IV. 237/1932.) V. ö. Gr. XXV. 882. 858, Kt. 347,, 352, §. — Automobil eladás vevő rovására árverésen. — Az adásvételi szerződésben foglalt annak a rendel­kezésnek, hogy az alperes ,,a birtokába visszavett gépkocsit min­den bírói közbenjárás nélkül hites személy közben jöttével nyil­vánosan szabadkézből" eladhatja, az az értelem, hogy az eladás árverésen nem, hanem csak szabadkézből történhetik, annál ke­vésbbé tulajdonítható, mert a használt automobilnak a dolog természete szerint tőzsdei vagy piaci ára nem lévén, az egysze­rűen szabadkézből, az eladó által választható vevő részére és megállapítható vételáron, habár közjegyző közbenjöttével történő eladás a vevő érdekének védelmére alkalmas nem lehetett, az ily

Next

/
Thumbnails
Contents