Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

574 Kereskedelmi jog. sének jelentősége van. A vétkes igazgatósági tag a nem vétkes igazgatósági tagoktól nem követelheti, hogy hozzájáruljanak a hitelező kielégítéséhez. — IV. Az a körülmény, hogy a kérdéses adótartozás a csődtömegből egészben vagy részben esetleg kielégítést nyerhet, nem akadálya annak, hogy a jogosult azoktól, akik a felek egymásközötti viszonyában az adótartozás kielégítéséhez hozzájárulni tartoznak, követelhesse, mikép mindegyikük a hozzájárulási kötelezettségének megfelelő összeget bírói letétbe helyezze. (K. 1934. jan. 16. — P. IV. 105/1933.) 828. Kt. 189. §. — Részvényes kártérítési igénye az igazgatósági tag ellen. — LAK. !T. 189. §-ának abból a rendelkezéséből, amely a törvénnyel, vagy az alapszabályokkal ellenkező intézkedésével — vagyis vétkesen — kárt okozó igazgatósági tagok kártérítési felelősségét egész általánosságban a „károsulttal" szemben és abban az esetben is megállapította, ha a törvényvagy alapszabályellenes intézkedés közgyűlési határozaton alapszik, önként következik, hogy a vétkes igazgatósági tagok ellen — közgyűlési határozat nélkül is, valamint közgyűlési felmentvény dacára is, — a K. T. 189. §-a alapján saját jogán a károsult részvényes keresettel felléphet annak a kárának megtérítése iránt, amelyet — közvetlenül vagy közvetve — ő maga szenvedett; a társaság érdekében azonban fel nem léphet és annak javára marasztalási kérelmet elő nem terjeszthet, mivel a részvénytársaság részére és nevében csupán közgyűlési határozat alapján indítható ilyen perekben a részvénytársaságot a K. T. 197. §-a szerint az ott említett meghatalmazottak képviselik. — II. A K. T. 163. §-a értelmében azonban a részvénytársaság fennállása és működése alatt az egyes részvényes a részvénye értékének s a társasági vagyon reá eső aránylagos részének a kiadását a társaságtól nem követelheti, hanem csak az alapszabályszerű osztaléknak kifizetéséhez, — valamint részvényének másra való átruházása melletti — értékesítéséhez van joga; következésképen a részvénytársaság vagyonát károsító cselekményből, vagy mulasztásból a részvénytársaság fennállása alatt az egyes részvényes terhére károsodás rendszerint csak abban és annyiban jelentkezik, amennyiben a részvénytársaság vagyonának ilyen okból bekövetkezett csökkenése közvetve az egyes részvényes osztalék-jogát és részvényértékesítési érdekét károsítólag érinti. K. A fellebbezési bíróság — az elsőbíróság ítéletével egybehangzóan — a felperest keresetével kereshetőségi jog hiánya miatt utasította el azért, mert jogi álláspontja szerint a fennálló és működő alperesi rt. igazgatósága a K. T. 189. §-a értelmében csak az alperes részvénytársasággal szemben felelős, az egyes részvényesekkel — így a felperessel — szemben azonban — velük közvetlen jogviszonyban nem állván — közvetlen felelősséggel nem tartozik; ennélfogva — és mivel a K. T. 189. §-a az egyes részvényest önálló kártérítési kereset indítására kifejezetten fel nem jogosítja, — az egyes