Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Közkereseti társaság. 812. 557 az a jogi döntése, amely a K. T. 100. §-a alapján a felperes felbontási keresetének helyt adott, az anyagi jognak megfelel. (1934. jan. 23. — P. IV 4163/1933.) 812. Kt. 100. §. 1. p. — Társaság perenkívüli megszüntetésének megakadályozása. — Ha a bíróság abból az okból mondja ki a társasági szerződés megszűnését, hogy a felek által a szerződésben szándékolt cél, az ugyanott meghatározott feltételek mellett meg nem valósítható, kártérítési kötelezettség terheli azt a felet, aki ennek a helyzetnek ismeretében a társasági szerződés bírói úton kívül való megszüntetését megakadályozta s a másik fél részére lehetetlenné tette, hogy a peres eljárással eltelt idő alatt a szerződéssel szándékolt gazdasági cél megvalósítását más úton maga kísérelje meg. K. Helyesen mutat a felperes arra, hogy (. . . mint a fejben . . .) Az ezúttal elbírálás alatt álló esetben azonban az alperes akkor sem volna kártérítésre kötelezhető, ha terhére ily eljárás volna megállapítható. Az elsőbíróság által elfogadott tényállás szerint ugyanis, — melyet a fellebbezési bíróság magáévá tett, — az alperes W. Gyulával, mint kereskedelmi ügynökkel megállapodott a társasági szerződés tárgyául szolgáló pénztárgép terjesztésére illetve a piacon való bevezetésére s a nevezett 4 drb. mintául szolgáló gép átvétele mellett három alügynökével együtt megkezdte a terjesztés munkáját. W. Gyula és alügynökei azonban egyetlenegy megrendelést sem tudtak szerezni, mert a felkeresett felek a gépet vagy drágának találták, vagy szerkezet tekintetében kifogásolták s így W. Gyula eredménytelen munka után a gépeket visszaadta az alperesnek s az üggyel épen a vételkedv hiánya miatt többé nem foglalkozott. Ezek szerint a gépek eladása azok árának meghatározása és szerkezeti hiányosságuk miatt nem volt lehetséges. Ez a helyzet nyilvánvalóan fennállott volna akkor is, ha az alperes a szerződéstől korábban önként elállott volna, következéskép abból, hogy az elállás meg nem történt, a felperesre kár nem háramolhatott, és pedig annál kevésbbé, mert a felperes részéről arra vonatkozóan, hogy a szerződés per nélkül megszüntetése esetén az árak leszállítása, vagy a szerkezeti hiányok kiküszöbölése útján a gépek értékesítése sikerrel biztatott volna és ez az alatt az idő alatt is lehetséges lett volna, míg a szerződés bírói úton való megszüntetése megtörtént, — határozott, egyes külön megjelölt esetekre is utaló tényállítás nem történt. A fellebbezési bíróság nem sértett tehát jogszabályt azzal, hogy az alperest kártérítésre kötelezhetőnek nem találta. Alaptalan a felperesnek a perköltségek kérdésében előterjesztett panasza is, mert a per főtárgya a társasági szerződés megszüntetésének kérdése volt ugyan s a kártérítésre irányuló követelés emellett nyilván járulékos jellegű volt, azonban minthogy a kártérítés évi összegét a felperes 96.000 pengőben számította fel, kétségtelen, hogy a szabadalom tárgyával szemben, melynek értékét a felülvizsgálati kérelemben már csak 50'—60.000 pengőben jelöli meg, — nagyobb vagyoni érdeke ebben a perben a kártérítésnek jóval jelentékenyebb összegéhez fűződött. Nem sért tehát jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az az eljárása, hogy a felperesnek a kártérítésben való per-