Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Megrendelések gyűjtése. 796., 797. 545 tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a megrendelő levélnek a venni szándékozó részéről való aláírása a községházán kell megtörténjék. Azonban mindenesetre (. . . Mint a fejben . . .) Amint ezt a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 44. sz. döntvénye indokolásában megállapította, a fentebb hivatkozott törvény és miniszteri rendelet idevonatkozó rendelkezéseinek összefüggő tartalma szerint ugyanis az ilyen nagyobb gazdasági gépekre vonatkozó megrendelések gyűjtésének ekként való korlátozása azt a közérdekű célt is szolgálja, hogy a kisbirtokosokat megóvja attól, hogy a megrendelések gyűjtésével foglalkozók őket a gazdasági erejüket és szükségleteiket meghaladó nagyobb gazdasági gépek rendelésére birják reá; és megállapítja ez a jogegységi döntvény egyben azt is, hogy az ilyen esetben megkívánt községi elöljárósági hitelesítésnek az is a célja, hogy az illető kisbirtokos a községi hatóság részéről megfelelő útbaigazításban részesüljön. Ha abból a szempontból, hogy a megrendelt nagyobb gazdasági gép a megrendelő gazdasági erejét nem haladja-e meg — nem is volna szükséges az, hogy a venni szándékozó a megrendelést' a községi elöljáróság jelenlétében írja alá; mert az elöljáróság tagjai a községi lakosoknak vagyoni viszonyai felől rendszerint kellően tájékozva szoktak lenni; de már abból a szempontból, hogy a megrendelő valóban saját elhatározásából és valóban szükségletének megfelelően és nem csupán a megrendelést gyűjtő rábeszélésére teszi-e meg megrendelését — mindenesetre szükséges, hogy a megrendelésnek névaláírással való megtétele az elöljáróság jelenlétében és előtt történjen meg; minthogy a megrendelő távollétében, vételi szándékának komolysága felől, a községi elöljáróság meg sem győződhetik, és így a fentidézett rendeletben előírt hatósági közreműködésnek kellő módon való megtörténtéről szó nem lehet; már pedig nem lehet kétséges, hogy a megkívánt elölj árósági hitelesítés lényegileg ezt van hivatva tanúsítani, mert amint ezt az említett jogegységi döntvényének indokolásában a kir. Kúria megállapította; a községi elöljáróságnak hitelesítő közreműködése ebben az esetben nem a felek elhatározásától függő puszta alakszerűség, hanem az a hatósági jóváhagyással esik egy tekintet alá. A kifejtettekből okszerűen az következik, hogy a per érdemének megnyugtató módon való elbírálása szempontjából a tényállásnak az előljárósági hitelesítés vitássá tett körülményei tekintetében való szabatos megállapítására a fennforgó esetben szükség van és a fellebbezési bíróság azzal, hogy ezt a vitássá tett körülményt a tárgyalás keretébe nem vonta, hanem az előljárósági hitelesítés döntő kérdésében magának az F. alatti okiratnak a tartalma alapján állapította meg tényállásként azt, hogy az alperesek jogelődei: a megrendelők ezt az okiratot a községi elöljáróság előtt írták alá; az ügy eldöntésére lényeges befolyással biró eljárási jogszabályt sértett. Ennélfogva és mert a vevőknek az a ténye, hogy a szóban levő gépeket át- és használatba vették, ezeknek vételárára részfizetéseket is teljesítettek, nemkülönben az a maguktartása, hogy az eladó által ellenük indított váltóperben nem védekeztek és a végrehajtási jog feljegyzését is tűrték, olyan ráutaló tényeknek nem tekinthetők, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy a vevők utóbb az eladóval ezt a vételi ügyletet a törvénnyel megegyeztethető módon újból megkötötték volna — ez az ügy ezúttal felülvizsgálati Döntvénytár 1934. 35