Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

514 Öröklési jog alól a szabály alól a törvénytelen gyermek javára a 79. sz. Tüh. és az 563. sz. E. H. kizárólag az anyával és az anya rokonaival szemben engednek kivételt. (K. 1933. nov. 22. — P. I. 191/1933.) 755. Mt. 1795., 1804. §. — Ági vagyon kiadása Az ági és szerzeményi vagyon összevegyülése esetén az a szabály, hogy amennyiben a szerzeményi vagyon értéke az ági vagyon értékét meghaladja, az utóbbi készpénzben adandó ki. (K. 1934. máj. 16. P. I. 669/1934.) 756. Mt. 1806. §. — Ági vagyon megsemmisülésének kérdése. — A hiányzó ági vagyon arra való tekintet nélkül pót landó, hogy annak szerzésre fordítása kimutattatott-e, vagy sem. K. A nem vitás tényállás szerint az örökhagyó a felperesekkel közös törzselődeiről reá, a fentiek szerint az élők közötti jogügylettel átruházottak tekintetében is ingyenesen hárult ingatlanokat 36.456 K 18 f-nek megfelelő összegért eladta. Ha való lenne is az alperesnek az az állítása, hogy az örökhagyó az ági ingatlanok túlnyomó részének az eladása és a hagyatékul maradt ingatlan megszerzése közötti időben más ingatlanokat vásárolt és ezeket a pénzromlás idején adta el s azoknak eladási ára elértéktelenedett, tekintettel arra, hogy az ági ingatlanokért befolyt 36.456 a. K. 18 f. az örökhagyónak rendelkezésére állott, nem lehetne megállapítani, hogy a reá hárult ági vagyon az örökhagyó kezén megsemmisült, Ennek folytán pedig és mert a (. . . Mint a fejben . . .), nem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal, hogy a fenti körülményekre vonatkozóan felajánlott bizonyítást mellőzte, másrészt pedig helyes az az álláspontja is, hogy az alperes pótlási kötelezettségét megállapította. Nincs alapja annak a felülvizsgálati panasznak sem, hogy a hiányzó ági vagyont a hagyatéki ingatlan K részével kellene helyettesíteni. A hiányzó ági vagyon értéke ugyanis eltérő megegyezés hiányában pénzben térítendő meg, már pedig a felek között eltérő megegyezés nem létesült. Helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja is, hogy a pótlandó ági érték megállapításánál a hiányzó ági vagyonnak nem a háruláskor volt értéke, hanem az azért kapott ellenérték veendő alapul. Az átértékelésnek a fellebbezési bíróság által alkalmazott mértékét a m. kir. Kúria az ingatlanok értékének nagymérvű csökkenése folytán túlmagasnak találta és ezért a hiányzó ági vagyon értékének 36.456 a. K. 18. f. összegét a maga részéről a mindkét félre méltányosnak mutatkozó 30.000 P-re értékelte át. A beruházás megtérítésének csupán az ági vagyon természetben való megítélése esetén van helye, ez az eset azonban ezúttal nem forog fenn. (1933. szept. 4. — P. I. 5583/1932.) A hiányzó ági vagyon megtérítésére nézve lásd a Gr. XXVI. 788.—793. sorsz. határozatokat. 757. Mt. 1812. §. — Özvegyi joggal terhelt ingatlanon folytatott közös gazdálkodás megszüntetése iránt az özvegy által támasztott követelés.