Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Öröklésből kiesés. 752—754. 513 anyja teljes kielégítésére vonatkozó megállapodás létrejötte idején öt leszármazója volt. A nem is állított ellenkező kikötés hiányában a felperes anyjának lemondását a P. H. T.-ba 208. szám alatt felvett elvi jelentőségű határozat értelmében az örökhagyónak a lemondáskor életben volt többi négy gyermeke javára szólónak kell tekinteni. Az örökhagyó halála idejében azonban utána a felperessel együtt már csak két leszármazó törzs volt életben, három leszármazó pedig a lemondás és az örökhagyó halála között eltelt idő alatt ivadékok hátrahagyása nélkül meghalt. Minthogy pedig a (. . . Mint a fejben II. a. . . .); a felperes anyja lemondásának hatálya nem terjed ki arra a vagyonra, amit az örökhagyó után, túlélés esetén a leszármazók hátrahagyása nélkül meghalt három gyermeke örökölt volna. Ezt a három gyermeket túlélés esetén, a felperes kiesése következtében az örökhagyó vagyonából 3A részre illette volna törvényes örökösödési jog. Örökrészük értéke tehát a hagyaték és az alpereseknek ajándékozott vagyon 50.633 P 36 f. együttes értékéből a 320 P hagyatéki teher levonása után fennmaradó 50.313 P 36 f. tiszta hagyatéknak %, része, vagyis 37.735 P 02 f. lett volna. A felperest ebből — ha az örökhagyó vagyonát el nem ajándékozza s nem végrendelkezik — törvényes örökrész, vagyis fele: 18.867 P 51 f. illette volna. Minthogy azonban az örökhagyó egész vagyonát részben élők közötti ajándékozással, részben pedig végrendeletében az alpereseknek juttatta, a felperes abból a 37.735.02 P értékű vagyonból, amit túlélés esetén a leszármazók hátrahagyása nélkül meghalt három gyermek örökölt volna, csupán kötelesrészt, vagyis K résznek megfelelő 9433 P 75 f-t igényelhetne. Az alperesek maguk sem állították, hogy az örökhagyó feleségének halála idejére fennállottnak vitatott tartozások az örökhagyó halálakor is fennállottak, ennek hiányában pedig nincsen helye annak, hogy azok akár a felperes követelésének megállapításánál alapul vett értékből, akár pedig a felperes javára fennállónak megállapított követelés összegéből levonásba hozassanak. Tekintettel azonban arra, hogy az örökhagyó által elajándékozott vagyon értékének megállapítása valójában átértékelést foglal magában, továbbá, hogy az alperesre hárult ingatlanok értéke a szakértői becsünek az 1931. évi június 26-án történt foganatosítása óta is köztudomás szerint lényegesen csökkent a m. kir. Kúria a felperes kötelesrészeként meghatározott 9433 P 75 f-t a mindkét félre méltányosnak mutatkozó 4500 P-re mérsékelte. (1933. nov. 8. — P. I. 3371/1932.) Törvényes öröklés. 754. Mt. 1788. I. T. Sz. 7., 9. §. — Házasságon kívül született gyermek öröklési joga. — Törvényes örökösödéshez és kötelesrészhez az Id. T. Sz. 7. és 9. §-aínak összefüggő rendelkezései szerint csupán törvényes leszármazónak van joga. Ez Döntvéuvtár 1934. • 33