Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

512 Öröklési jog. nek az említett gyermeke javára szóló lemondásával kapcsolatos és ezért ebből a nyilatkozatból nem lehet okszerű következtetést vonni arra, hogy az alperes a szülei után való törvényes öröklési jogáról arra az esetre is le akart mondani, ha utánuk nem az említett gyermeke örökölne. Minthogy pedig dz alperesnek említett fia — N. Cs. János örökhagyó előtt — halt el s így az örökhagyó után nem örökölhet, az alperesnek a törvényes öröklésről való lemondása hatályát vesztette. Az alperes tehát a lemondása miatt az öröklésből ki nem esett. Minthogy pedig a leszármazás s ezzel együtt a törvényes öröklés rendjében az alperes, mint az örökhagyó gyermeke, a felperest, mint annak a dédunokáját megelőzi, helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperes törvényes öröklés jogcímén az örökhagyó hagyatékára igényt nem tarthat. (1933. máj. 24. — P. I. 3140/1931.) 752. Mt. 1769. §. — Öröklésről lemondás. K. A m, kir. Kúria az alapperben hozott ítéletében kimondta, hogy a felperesnek a felesége, szül. H. Teréz örökhagyó hagyatéka tekintetében a kir. közjegyző előtt tartott tárgyaláson tett az a nyilatkozata, amellyel az örökhagyó után való öröklési jogáról lemondott, annak ellenére is érvényes, hogy a felperes a hagyaték tárgyalásáról felvett jegyzőkönyvet alá nem írta. A m. kir. Kúriának az alapperben elfoglalt ez a jogi álláspontja az újított perben is irányadó. Ebből folyóan annak sincsen ügydöntő jelentősége, hogy a felperes a jegyzőkönyv aláírását indokolás nélkül tagadta-e meg, vagy pedig ennek a megokolásául olyan kijelentést tett, amelyet az öröklési jogáról való lemondás visszavonásának lehetne tekinteni, mert az ellenérdekű felek által már tudomásul vett lemondásnak a hatályát annak egyoldalú visszavonása úgysem szüntetné meg. A felperes azonban a perújítási keresete szerint olyan tanúkkal, akikre az alapperben nem hivatkozott és akik állítása szerint a hagyaték tárgyalásánál jelen voltak, bizonyítani akarja azt is, hogy ő a hagyaték tárgyalásán az öröklési jogáról való lemondást magábanfoglaló azt a kijelentést, amelynek a megtételét az alapperben hozott ítélet tényképen megállapította, meg nem tette. A Pp. 316. §-a értelmében az ilyen ellenbizonyítás a közokirattal szemben is meg van engedve. Ha pedig ez a bizonyítás sikerre vezetne, az alkalma® lehet arra, hogy a felperes részére az ügy érdemében kedvezőbb határozatot eredményezzen. (1933. jún. 20. — P. I. 5374/1931.) 753. Mt. 1769., 2141. §. — Öröklésről lemondás hatálya. Örökrészre való teljes kielégítés. — I. Az örökrészre való teljes kielégítés egy jelentőségű az örökösödési jogról való lemondással és a kielégített örökös lemondása kihat annak ivadékaira is. — II, A lemondás kétség esetében nem hat ki arra, amivel a lemondó hányada valamelyik örökös társának a lemondás után bekövetkezett kiesése következtéiben növekszik. K. Ennélfogva nem kell azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy a felperes külön is lemondott-e vagy sem a nagyszülők utáni örökösödési jogáról. A nem vitás tényállás szerint azonban az örökhagyónak a felperes;