Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Községi (megyei városi) ügyek 25—26. 41 — a panaszosok állítása szerint — a szóbanlevő községben eddig követtetett. Ami pedig azt a körülményt illeti, hogy a szavazásnak törvényes módja a választóknak kellőkép tudomásukra hozatott-e: az iratok szerint úgy a dobszó útján közölt, mint a kifüggesztett hirdetmény szövegében világosan bennfoglaltatott, hogy a szavazólapon külön fel kell tüntetni a rendes- és póttagokat. A panaszosok s a panaszt már alá nem írt társaik fellebbezésükhöz csatoltak ugyan egy — számos egyén által aláírt — nyilatkozatot, amely szerint a kidoboláskor a hirdetménynek most szóban levő része nem olvastatott fel. A bíróság ennek a körülménynek tisztázását szükségesnek nem ítélte, mert még ha valóban kimaradt is a kidoboláskor ez a szövegrész: ennek csak az a jelentősége volt, hogy a szavazás mikéntje a kidoboláskor hézagosan, de nem helytelenül közöltetett. Minthogy azonban a nem vitás tényállás szerint a választási helyiség ajtajára kifüggesztett hirdetmény a szavazólapon a rendes- és póttagi minőség külön megjelölésére nézve világosan útbaigazítást tartalmazott: a panaszosok nem védekezhetnek alaposan azzal, hogy nem volt tudomásuk a szavazás megkívánt módjáról. Annak a körülménynek, hogy a választási elnök a szavazókat figyelmeztette-e a szavazás módjára: a választási jegyzőkönyvben nincs nyoma. A bíróság megítélése szerint azonban ennek esetleges hiánya nem ok a választás megsemmisítésére, mert a választóknak a kifüggesztett hirdetmény alapján módjukban volt a szavazás előírt módjáról tudomást szerezniök, sőt kétség esetén eziránt a választási elnökhöz kérdést intézniök, aminek azonban, a választási jegyzőkönyvben nincs nyoma. Az országgyűlési képviselőválasztásí törvényből a panaszosok által felhozott analógia nem helytálló, mert ott a szavazás már elfogadott és meghatározott egyének neveit meghatározott sorrendben feltüntető lajstromokra történik. Különben is e két különböző természetű választási eljárás közt joghasonlatosságot vonni s az egyikre érvényes szabályt a másikra alkalmazni — törvényes alap hiányában — nem lehet. Végül megállapítja a bíróság, hogy a többségi elv nem szenvedett sérelmet a jelen választásnál, mert a többség megállapításánál az érvénytelen szavazatok számításba vétele törvényes alapon mellőztetett s e részben közömbös, hogy az érvénytelen szavazatok száma az érvényesekét elérté vagy meghaladta-e. Mindezeknél fogva a bíróság a panasznak nem adhatott helyet, (1933. okt. 4. — 6096/1933. K. — 1423. E. H. — Kod. 1934. évi 1. f. 7.) 25. 1886: XXIL t-c. 42. §., 1929: XXX. t.-c. 9. §. 1. bek. — A községi virilís névjegyzékbe nem lehet felvenni azokat az egyéneket, akik hivatalból tagjai a képviselőtestületnek. (1933. máj. 23. — 3544/1933. K. —1424. E. H. — Kod. 1934. évi 1. f. 10.) 26. 1886: XXIL t-c. 47. §. — Községi képviselőtestületi tagválasztásnál a bizalmi férfiak szabályellenes kijelölése — ha ez a választás törvényes eredményét egyáltalán nem érintette — semmisségi oknak nem tekinthető.