Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Felelősség vétlen kárért. 741—742. 505 K. Az irányadó tényállás szerint a baleset alkalmával, bár az úttest azon a helyen lejtős s a villamos sínek közvetlenül a gyalogjáró mellett húzódnak, a villamos 15—20 km. sebességgel haladt, s ennek folytán az elütés után a kocsi a szerencsétlenség helyétől csak 30 méternyi távolságban állott meg. Nem volt vitás, hogy a felperes a baleset alkalmával egy kocsirakomány szén lerakása körül foglalatoskodott s a szenes kocsi az úttestnek azon az oldalán állott, hogy onnan a rendeltetési helyül szolgáló udvarra csak a sineken át lehetett jutni s a baleset is akkor történt, amikor a felperes üres szenes zsákkal a hátán, az udvarról a vágányokon át a szenes kocsi fe'é tartott. A nem vitás tartalmú F/B. alatti okirat szerint a forgalmi utasítás értelmében ezen a vonalrészen az engedélyezett legnagyobb sebesség 15 km. Ámde az utasítás szerint ezt a sebességet is mérsékelni kell, ahol a pálya a fékútnak megfelelő távolságokon át nem tekinthető s a pálya mentén levő csoportosulások stb. esetén. Ha a felebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy a baleset bekövetkezésére a felperes hibája közrehatott, miután a gyalogjáróról való lelépése előtt, bár ezen a helyen a sinek közvetlenül a gyalogjáró mellett húzódnak, nem nézett körül s így a köteles gondosságot elmulasztotta. Ámde az alperes kocsi vezetőjét is vétkesség terheli annyiban, hogy egyrészt az engedélyezett 15 km.-es legnagyobb sebességet túllépte, mert hiszen a villamost 15—20 km.-es gyorsasággal vezette, másrészt habár ezen a helyen az úttest lejtős, habár a sinek közvetlenül a gyalogjáró mellett húzódnak, habár látta, hogy a vágányok mentén szenes kocsi áll s a körül munkások szorgoskodnak, akiknek figyelme munkaközben a közelgő veszedelmekkel szemben rendszerint kisebb szokott lenni, az egyébként engedélyezett legnagyobb sebességet mégsem mérsékelte annyira, hogy a kocsi veszély esetén 1—2 lépésre megállítható legyen. Minthogy tehát a balesetet nem kizárólag a felperes* mulasztása okozta, hanem ahhoz a kocsivezető vétkessége is közrehatott, minthogy a baleset bekövetkezése s a kocsivezető vétkessége között az okozati összefüggés megvan, mert ha a sebességet a fenntebb részletezett körülmények világos felismerése mellett kötelességéhez hiven annyira mérsékli, hogy a kocsi 1—2 lépésnyi távolságra megállítható legyen, a baleset akkor sem következett volna be, ha a felperes valóban 5 lépés távolságban lép a kocsi előtt a vágányokra, ennélfogva a tárgyi felelősség elve alapján az alperes kártérítési kötelezettsége fennáll. (1933. aug. 30. — P. VII. 1890/1932.) 742, Mt. 1742. §. — Sérült hibája. — Antennadrót lehúzása szigetelt magasfeszültségű vezeték érintésével. K. A Kúria abból az irányadó tényállásból indult ki, hogy néhai K. Ferenc antennája leszerelés közben reá esett az alperes burkolattal ellátott villamosáram vezetékére. K. azt onnan lehúzni igyekezett, az antennahuzal visszahajtott része beleakadt a villamos áram vezetékébe s e közben következett be a halálos baleset. így kétségtelen, hogy a balesetet az okozta, hogy a kellően szigetelt villanyáram vezetékre esett antennahuzalnak onnan megkísérelt lehúzása közben az antennadrót az áramvezetékkel érintkezésbe jutott. Már most figyelembe véve azt, hogy a megállapított és meg nem tá-