Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

502 Kötelmi jog. tőle megkívánható gondosság nem kötelezhette arra, hogy a bánya területének elzárásánál oly kerítést alkalmazzon, amely teljesen és fizikailag kizárja azt, hogy valaki a bánya területére a kerítésen keresztül behatolhasson. Néhai K. Károly nem az alperes bányaüzemében való elfoglaltsága közben szenvedte a balesetet s ezért nincs a balesetért való alperesi felelősség szempontjából jelentősége annak, hogy a baleset helyén elmulasztotta az üzem folytatásának biztonsága érdekében előírt amaz üzemmód betartását, amely szerint a kitermelést lépcsőzetesen, padkák meghagyásával kell folytatni. (1933. okt. 24. — P. VII. 3415/1933.) 737. Mt. 1741. §. — Cséplés, mint veszélyes üzem. — Az elemi erővel hajtott traktorral folytatott cséplés veszélyes üzem. K. A fellebbezési bíróság az ítéletében előadott, meg nem támadott tényállás alapján jogszabálysértés nélkül jutott helytálló ítéleti indokolása értelmében arra az eredményre, hogy az alperesek gépkezelőjét és gazdatisztjét gondatlanság terheli a tekintetben, hogy az alperesek mezőgazdaságában a cséplőszekrény hajtására használt traktor, amiközben azzal a cséplőszekrényt egy másik asztag mellé akarták vontatni, a cséplőszekrényhez nyomta az alperesi gazdaságban arató- és cséplőmunkásként alkalmazott es a vontatásnál a traktor s cséplőszekrény összekapcsolásánál segédkezett néh. K. Józsefet. Minthogy az elemi erővel hajtott traktorral folytatott cséplés veszélyes üzem és ennek keretében érte a felperes jogelődjét, néh. K. Józsefet az alperesek megbízottjainak gondatlanságára visszavezethető kereseti halálos baleset, minthogy további ilyen körülmények között az alperesek nem mentesülhetnek a kártérítési kötelezettség alól sem azon az alapon, hogy őket a saját személyükben alkalmazottainak megválasztása tekintetében — vétkesség nem terheli, sem pedig azon az alapon, hogy néhai K. József az Országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárnál baleset ellen biztosítva volt, minthogy végül az alperesek kártérítési kötelezettsége szempontjából nem lényeges az, hogy néhai K. Józsefnek munkaköréhez tartozott-e vagy sem a cséplőkészlet tavábbvontatásánál való segédkezés és hogy ezt a segédkezést önként vagy utasításra fejtette-e ki: nem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely szerint az alperesek kártérítési kötelezettsége közbenszóló ítélettel megállapíttatott. (1933. nov. 9. — P. VII. 4326/1932.) 738. Mt. 1742. §. — Sérült hibája. — Az autóvezető által elkövetett szabálytalanság figyelmen kívül hagyása, ha a sérült gondatlansága nélkül a baleset nem következett volna be. K. A néhai Sz. Lajosnak a bekövetkezett balesetet felidéző ezen kétségtelenül nagyfokú gondatlanságot tanúsító ilyen hibája, és ama ugyancsak kétségtelen körülmény mellett, hogy ennek a hibának elkövetése nélkül Sz. Lajost a perbeli baleset nem érhette volna — nincs döntő jelentősége a per érdemi elbírálá.sánál a fellebbezési bíróság által megállapított, az alperes felülvizsgálati kérelmében megtámadott annak a további ténynek, hogy a szóbanlevő autó a perbeli baleset idején 6—8 kilométernél jóval nagyobb óránkénti sebességgel mehetett, és hogy annak vezetője nem tartotta be az akkor