Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

500 Kötelmi jog. A II. r, alperes, mint munkaadó köteles volt mindazokat az intézkedéseket megtenni, amelyek a munkásainak életét vagy testi épségét e munka, végzése közben fenyegető veszélyt kiküszöbölik, vagy legalább is csökkentik. Ebből a kötelezettségéből folyóan a II. r. alperes tartozott gondos^ kodni arról is, hogy vagy a sókup magasságának alacsonyabbra szabása útján a leomlasztás szükségességét elhárítsa, vagy pedig — a 4 m. magasság fenntartása esetén — a sókup közelében való tartózkodást, különösen pedig a kivájt sónak zsákokba lapátolását mindaddig eltiltsa, amíg a magasabban fekvő sótömegnek a lezuhanása be nem következik. Minthogy azonban a II. r. alperes az irányadó tényállás szerint ezeknek egyikéről sem gondoskodott, minthogy továbbá ez a mulasztása a balesettel okozati összefüggésben áll: a II. r. alperes a baleset előidézésében vétkes és ebből folyóan őt kártérítési kötelezettség terheli. Nem mentesíti a II. r. alperest a kártérítési felelősség alól annak valósága sem, hogy a sókezelésnek általa alkalmazott módja a Sójövedék fel-, ügyelete alatt álló összes raktárakban követett általános szokásnak megfelel, és hogy amellett lényeges baleset évtizedeken keresztül nem fordult elő, mert valamely magatartásnak e vétkességét nem szünteti meg az, hogy azt. többen is gyakorolják, továbbá mert a baleset ritkasága annak veszélyét nem zárja ki, A II. r. alperesnek a baleset előidézése körüli vétkessége azonban nem kizárólagos, mert a felperes is a balesettel okozati összefüggésben álló hibát, követett el azzal, hogy annak ellenére, hogy a bekövetkező veszélyt előre láthatta, annak elkerüléséről nem gondoskodott. Nem menti a felperes vétkességét az sem, hogy őt a munkavezető utasította arra, hogy a sónak zsákokba szedését a csákányozás folyama alatt végezze, mert a munkás kötelezettsége nem terjed odáig, hogy olyan parancsot is teljesítsen, amelynek teljesítése életét, vagy testi épségét veszélyezteti. Minthogy pedig ezek szerint úgy a felperes, mint a II. r. alperes egyaránt vétkesek a baleset előidézésében, abból folyóan közöttük kármegosztásnak van helye. Az eset körülményei szerint megállapítható vétkességük arányában a balesetből származott kárból a felperesre K rész, a II. r. alperesre pedig a % rész esik. A II. r. alperesre eső % részbe azonban betudandó az az összeg, amelyet az Országos Társaadlombiztosító Intézet a felperesnek megtérít, mert ezért a II. r. alperes az Országos Társadalombiztosító Intézettel szemben felelős. (1934. márc. 9. — P. I. 4738/1933.) 735- Mt. 1741. §. — Hordónak pincébe leeresztése, mint veszélyes üzem. — Borral telt több hektoliteres (a peres esetben 6 hektoliteres) hordónak — a korcsmai üzem körébe tartozó — pincébe kötéllel, bár egyébként csak emberi erővel való leeresztése minden kétségen felül olyan veszélyes eljárásnak tekintendő, amelynek tulajdonosa az irányadó anyagi jogszabályok értelmében saját vétkessége hiányában is eközben bekövetkező baleset következményeiért felelősséggel tartozik. (K. 1933. dec. 6. — P. VII. 3617/1932.)