Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
Felelősség vétlen kárért. 731—734. 499 •a gépkocsi használata az azzal járó nagyobb sebesség, zaj és riasztó hatás folytán a közutakon a rendes fuvarozási eszközökkel közlekedő közönségre állandó és különös veszéllyel jár. A fellebbezési bíróság megállapítása szerint a felperes által segélyezésben és járadékban részesített M. Lajos balesetét az a körülmény okozta, hogy az alperes a gépkocsija előtt körülbelül 50—100 méternyire haladott és az országútról az arra merőleges dülő útra már befordult annak a szekérnek a lovai, amelyen a most nevezett ült s amelyről a felfordulástól való féltében leugorva, szenvedte a balesetet — az alperes által vezetett gépkocsi tülkölésétől megbokrosodtak. A tanúvallomásokból kitűnő és a T. E. 40. §-a alapján ezennel megállapított tényállás szerint az alperes, aki az út elágazásánál a közlekedési szabályzat értelmében tülkölni köteles volt, csak egyszer nyomta meg a tülköt és a tülök hangjától eltekintve, egyik tanú vallomásából sem állapítható meg olyan tény, hogy a gépkocsi nagyobb zajt csapott volna. Ilyen körülmények közt az ijedősnek megállapított lovak megbokrosodása nem tekinthető a gépkocsit veszélyes üzemnek minősítő valamely mozzanattal okozati összefüggésben állónak, következőleg az adott esetben a kereseti balesetre a veszélyes ipari üzemekre vonatkozó jogszabályok sem alkalmazhatók. (1933. szept. 14. — P. VII. 5104/1932.) 734. Mt. 1741. §„ — Sótömeg csákányozása, mint veszélyes tizem, — Kármegosztás a baleset előidézésében vétkesség arányában. — A négy méter magas összeállott sótömegnek csákányozás közben bekövetkezhető leomlása az annak környékén tartózkodókra a dolog természeténél fogva veszéllyel járhat. K. Ezt szakértő meghallgatása nélkül is meg lehet állapítani. Az ekként szükségtelen szakértő meghallgatást tehát a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte. A II. r. alperesnek szakértő meghallgatása iránt csupán a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett indítványa különben a Pp. 535. §.-a értelmében el is késett. A II. r. alperes az alsóbíróságok előtti eljárásban bizonyítást ajánlott arra, hogy az ő sóraktárában dolgozó munkásokat kioktatta arra nézve, hogy munka közben egyrészt a lapátolandó sótömeghez nem szabad közel állaniok, másrészt pedig nem szabad ahhoz háttal fordulniok, hanem azt állandóan figyelemmel kell kísérniök. Ezek azonban a veszély elhárítására nem elegendők. A csákányozással kivájt sómennyiség ugyanis szükségképen magában az üregben és annak közvetlen közelében fekszik, ennek következtében pedig a kivájt sónak zsákba lapátolása nem is végezhető olyan távolságból, ahova a magasabban fekvő sótömeg, leszakadás esetén ne omolhatna. A leszakadást pedig a leggondosabb figyelem esetén is csupán akkor lehet észlelni, amikor az már megkezdődik, ettől kezdve pedig a lezuhanás olyan rövid idő alatt befejeződhet, hogy az alatt a menekülést végre sem lehet hajtani. Ezek szerint a kioktatás megtörténtére nézve ajánlott bizonyításnak a .^mellőzése nem sért jogszabályt. 32*
