Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

498 Kötelmi jog. mával a szakértő véleménye alapján e helyen indokoltnak vehető 8 km.-es sebesség helyett 14 km.-es. sebességgel haladt és ezáltal egyrészt a várakozó néptömeg türelmetlenségét fokozta, másrészt pedig a gyorsabban haladó kocsi nagyobb lökőerejénél fogva a kocsival érintkezésbe jutók veszélyét növelte. Az alperes hibás voltára tekintettel a fellebbezési bíróság az alperes kártérítési kötelességének megállapításával jogszabályt nem sértett, azért a kir. Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasította s az alperest a felperes felülvizsgálati költségében elmarasztalta. (1934. márc. 21. — P. I. 5369/1933.) 731. Mt. 1741. §. — Baleseti veszély felismeréséhez szükséges értelmi képesség hiánya négy és fél éves gyermeknél. — Szülői felügyelet hiányának jelentősége gyermek balesetéért felelőség megállapításában. K. Az alperes a kiskorú felperest, aki akkor mintegy 4^4 éves volt, 1929. évi november 1-én a Németvölgyi úton gépkocsival elütötte. Az ilyenkorú gyermek még nem rendelkezik a veszély felismeréséhez szükséges értelmi képességgel és belátással, következésképpen, ha való is az íaz eljárása, hogy a rendes sebességgel haladó gépkocsi elé a gyalogjáróról az úttestre akkor lépett, amikor a gépkocsi tőle alig 1—2 méter távolságra volt s emiatt a baleset a gépkocsi azonnali fékezése ellenére nem volt elkerülhető, ez a felperes hibájának megállapítására nem alkalmas. A szülői felügyelet hiánya sem mentesíti a veszélyes foglalkozás űzőjét, mert ez nem a felperes hibája. Minthogy a felperest a baleset az alperes veszélyes üzeménél érte, minthogy továbbá a kifejtettek szerint a kiskorú felperes saját hibája, amire a^ alperes mint a kártérítési kötelezettség alól mentesítő körülményre egyedül hivatkozott, meg nem állapítható, a tárgyi felelősség alapján — vagyis vétkesség nélkül is — az alperest kártérítési kötelezettség terheli, miért is a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatása mellett azt kőzbenszóló ítélettel megállapította. (1934. fébr. 6. — P. I. 2537/1933.) 732. Mt. 1741. §. — Harmadik személy elháríthatatlan cselekménye. — Harmadik személy elháríthatatlan cselekményének csak azt az eseményt lehet tekinteni, amely a veszélyes üzem részéről, a köteles gondosság kifejtése dacára, előrelátható nem volt és amelyet a hatalmában álló intézkedéssel vagy erőfeszítéssel elhárítani, megelőzni nem állott módjában. (K. 1933. jún. 1. P. II. 4383/1932.) 733. Mt. 1741. §. — Gépkocsi szabályszerű tülkölésétől megvadult lovak okozta sérülés. — Az autótulajdonost csak a gépkocsit veszélyes üzemnek minősítő valamely mozzanattal okozati összefüggésben álló kár tekintetében terheli kártérítési kötelezettség. K. A Polgári Jogi Határozatok Tárába 185. sz. a. felvett elvi jelentőségű határozat a veszélyes ipari üzem tulajdonosának a felelősségét meghatározó jogszabályokat a közutakon okozott balesetek elbírálásánál azért rendelte megfelelően alkalmazni a gépkocsik által okozott balesetekre, mert