Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

448 Kötelmi jog. végítéletét fel kellett oldani s a fellebbezési bíróságot ebben az irányban a tényállás megállapítására kellett utasítani. Leszögezi azonban a m. kir. Kúria, hogy ha E. Simon csakugyan közbenjárt s a csere a vele közölt feltételek mellett valóban az ö, illetve csoportja közbenjárására jött létre, amiatt, mert az alperesek esetleg másoknak is adtak megbízást, a jutalék megfizetését tőle megtagadni nem lehet. Tisztázandó továbbá az is, hogy az alperesek fizetési kötelezettsége szempontjából mi a kereseti követeléssel való kapcsolata és jelentősége a D., E. és F. •/alatti levelek tartalmának (1933. jún. 28. — P. VII. 1880/1933.) Megbízás nélküli ügyvitel. 676. Mt. 1635., 1640. §, — Gyermek tartására fordított költség megtérítése iránt a törvénynél fogva tartásra kötelezettel szemben fennálló követelésről hallgatólagos lemondás. — A joglemondás általában véve nincs formához kötve, hanem az konkludens tényekkel és hallgatólag is történhetik, feltéve, hogy a lemondási szándék a bizonyított tényekből vont okszerű következtetéssel minden kétségen kívül megállapítható. K, A m. kir. Kúria a maga részéről is helyesnek találja felperesnek azt a jogi álláspontját, hogy a 471. számú elvi határozat alkalmazásának ténybeli előfeltételei a jelen esetben fenn nem forognak és pedig abból az okból, mert a hivatkozott elvi határozatban megnyilvánuló jogszabály csak a tartásra jogosított és az erre kötelezett felek közvetlen jogviszonyában nyerhet alkalmazást. Való az is, hogy a házasságon kívüli nemzésből származó gyermek eltartási kötelezettsége kizárólag és egyedül a természetes apát terheli. Ha tehát felperes az alperes által a perben tett kifejezett beismerés szerint is az alperes és F. Teréz házasságon kívüli nemi viszonyából származó és 1900. évi május hó 15. napján született Erzsébet nevű gyermeket az alperes kötelezettsége helyett eltartotta, ennek ellenértékét a törvényes keretek között visszakövetelheti és pedig azon érvényben álló jogszabály alapján, hogy aki másra olyan költekezést tesz, amelyet a törvénynél fogva az maga tartozott volna teljesíteni, ettől a törvényes elévülési határidőn belül a megtérítést követelheti, a m. kir. Kúria mégis úgy találja a maga részéről is, hogy a fellebbezési bíróság a meg nem támadott és a Pp. 534. §-a értelmében ezen a helyen is irányadó tényállásból okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a felperes keresete jogilag kellően megalapozva nincs, mert felperesnek a kereseti követelés ellen vetett és a felperes lemondására alapított kifogása alapos és megáll. Igaz ugyan, hogy a felperes joglemondása tekintetében alperes csak olyan tényekre utalt, amelyekből a lemondási szándék csak okszerű'következtetéssel állapítható meg, de a (. . . Mint a fejben . . .) A m. kir. Kúria megítélése szerint a fellebbezési bíróság a nem vitás tényállásból okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a felperes az 1900. évi május hó 15. napján az alperes házasságon kívüli nemzésből származott F. Erzsébetet az ugyanakkor elhalt saját leánygyermeke helyett