Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Megbízás nélküli ügyvitel. 676—677. 449 családtagként fogadta be a családjába és ezzel önként vállalta az alperes törvényes kötelezettségének a teljesítését. Ugyanis felperes a fent nevezett Erzsébet nevű gyermeknek nagyapja. A gyermeket rögtön ennek születése után családjába vette, mert ugyanakkor Katica nevű saját gyermeke elhalt, éppen ezért Erzsébet nevű unokáját a felperes akkor még életben volt felesége szoptatta. Mindezek a tények, figyelemmel az alábbiakban megjelölendő tényekre is, a m. kir. Kúria megítélése szerint is kétségtelenül arra utalnak, hogy felperes az alperes házasságon kívüli nemzésében született Erzsébet nevű gyermeket az ugyanakkor elhalt saját leánygyermeke helyébe kívánta családtagul. Hogy pedig azt az alperessel szemben őt megillető megtérítési kötelezettség nélkül tette, az kétségtelenül kitűnik abból, hogy a helyesen megállapított további tényállás szerint: Felperes a Fehér vármegye árvaszékéhez 1903. évi július hó 13. napján beadott kérvényében alperest a tartáshoz való némi hozzájárulásra, tehát nem arra kérte kötelezni, hogy a gyermek tartását egészen fedezze, továbbá, hogy amidőn Fehér vármegye árvaszéke eme kérvénye folytán felperest az 1903. évi július hó 30. napján kelt határozatával, mint a nevezett kiskorú részére a 10.775/1900. számú határozattal 1900. évi június hó 22. napján kinevezett gondnokát arra utasította, hogy gyámi tisztében rejlő kötelességéből folyóan a kiskorú érdekében alperes ellen az apa-ság megállapítása és a gyermek tartása iránti pert tegye folyamatba, felperes ennek a meghagyásnak eleget nem tett, habár a meg nem támadott tényállás szerint az árvaszékhez beadott kérvényéből kitetszően alperes hollétéről tudott, de leánya révén az alperes tartózkodási helyét később is és pedig 1910—1913. években is ismerte, végül, hogy kereseti követelésével csak a gyermek születése után 29 év múlva lépett fel, akkor, amidőn ez nemcsak már nagykorúvá vált, hanem a R. Ferenchez történt férjhezmenetele folytán a jövőbeni megélhetése is biztosítottá vált. Minthogy a fellebbezési bíróság által a fentiek szerint okszerű következtetéssel megállapított lemondás tényének a felperes kereseti követelésére jogmegszüntető akadálya van, a fellebbezési bíróságnak a keresetet elutasító jogi döntése az anyagjogi szabályoknak megfelel. (1933. okt. 24. — P. III. 560/1933.) Lásd a Gr. XXVI. 540, és az alábbi, 677. sorsz. határozatot is. 677. Mt. 1635,, 1640., 1641. §. — Anya által a közös gyermek nevelése céljaira harmadik személytől felvett kölcsön visszafizetése iránt az atya ellen támasztott követelés. — Teljesítés más helyett. — A fiúgyermek taníttatásával tényleg felmerült és az atya helyett az anya által jogainak fenntartásával kifizetett költség megtérítését az anya az atyától a helyette történt teljesítés tényénél fogva követelheti. (Nem szószerint a határozatból!) K. A sz.-i „Diákvédő iroda" a peresfelek György utónevű fia taníttatása céljaira a felperesnek 1610.— pengő kamatmentes kölcsönt nyújtott. Döntvénytár 1934. 29