Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

446 Kötelmi jog. peres, mint bányamérnök, az alperesi jogelőd részére geológiai munkálatokat is végzett még olyan időben, amikor nem volt alperes szolgálatában. A geológiai munkálatok elvégzése pedig nem tartozott a közvetítői tevékenység keretébe s azokért a felperes külön is követelhetett díjazást. Ugyanennek ad kifejezést a felperes 1918. november hó 19-én kelt ,,L." jelű levelében, amelyben a NB. X/r. alatti levélben foglalt közlésre azt válaszolja, hogy ő a bányajogosítványok megszerzése körül kifejtett tevékenységénsk a díjazását kérte s ezt az igényét a 8000 K birtokában is fenntartja. Amikor a Kúria a bányajogosítványok értékét a fentiek szerint állapította meg s jutalék fejében a közönséges közvetítések után járó szokásos 2% jutalékot ítélte meg, csupán a közvetítési tevékenység tulajdonképpeni keretein kívül eső geológiai munkálatok díját ebbe a jutalékba betudni még külön nem lehetett. Ezért a jutalék fejében felperesnek járó összeget, a 3322 P betudásának mellőzés-évei 15.146 P 96 f.-ben állapította meg. A megállapodás értelmében a felperesnek közvetítési tevékenységéért jutalék csak akkor járt, ha a bányák jóknak fognak bizonyulni. Eszerint nem akkor keletkezett a felperes jutalékigénye, amikor a közvetítési tevékenységét kifejtette s ennek következtében az alperesi jogelőd a bányajogosítványokat megszerezte, hanem csak akkor, amidőn több évi üzem után az alperes a bányák rendes jövedelmezőségét megállapíthatta. Ez pedig korábban nem következett be, mint 1925-ben, amikor a háborús viszonyok (kötött gazdálkodás) bevégződtek, de megszűnt az 1920-as évtized első felének mesterséges, tehát nem maradandó konjunktúrája ís, s alperes a bányák normális hasznothaj tóságáról tiszta képet nyerhetett. Eddig az időpontig az alperes egy felperesi keresettel szemben joggal felhozhatta volna az időelőttiség kifogását. Ha pedig a felperes kereseti igénye csak 1925-ben lett valósággá, amikor a korona értékcsökkenése elérte már a mélypontot, átértékelés szüksége nem merült fel, miután igényét nem az akkori névértéknél magasabb -összegben érvényesítette, csupán a pénzrendszer változása folytán korona helyett, a törvényes átszámításnak megfelelően pengőben számszerűsítve. A fellebbezési bíróság tehát jogszabálysértés nélkül hagyta figyelmen kívül az 1928. évi XII. t.-c-nek rendelkezéseit s jogszabálysértés nélkül állapította meg a marasztalás összegét az átértékelési szabályok mellőzésével egyenesen pengőben. (1934. ápr. 6. — P. VII. 4640/1933.) 675. Mt. 1602. §, — Közbenjárás! díj kötelezése egyelőre meg nem határozott személy részére. — Névvel kí nem töltött jutaléklevelek és díjlevelek kiadása. K. Cs. Károly I. rendű alperes azt vallotta eskü alatt, hogy a 200.000 cseh koronáról kiállított „A." jelű jutaléklevelet s azonkívül az egyenként 150.000 cseh koronáról szóló 4 darab" díjlevelet is név nélkül adták át E. Simonnak, hogy ő azt a birtokcsere ügyében felhasználhassa. Nem tudták, de nem is érdekelte őket, hogy ezeket a jutalékleveleket kí fogja majd kapni. Kétségtelen ebből, hogy az alperesek a jutaléklevelek átadásával felhatalmazták E. Simont arra, hogy a névvel el nem látott jutalékleveleket á