Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
440 Kötelmi jog. ilyen munkák vállalását tartalmazó Nb. 2. alatti szerződés az irányadó ós pedig a kifejtettekre tekintettel akkor is, ha a két okiratba foglalt szerződést egységes ügyletnek minősíttetnék. A fellebbezési bíróság az alperesek terhére megállapított többletmunkának a szakértők által megállapított egyenértékében az alpereseket az anyagi jognak megfelelően marasztalta és az alperesek által indítványozott bizonyítás felvételt eljárási jogszabály megsértése nélkül mellőzte. (1933. szept. 6 — P. IV. 2959/1932.) 671. Mt. 1587. §. — Vállalkozó szavatossága és felelőssége alvállalkozóért. — LA vállalkozói szerződésekre irányadó jogszabály szerint a vállalkozó — eltérő megállapodás hiányában — rejtett hibákért a szerződésileg kikötött jótállási határidőn túl is az általános elévülési időn belül szavatossággal tartozik és ezt a felelősséget nem háríthatja el magától azzal, hogy az elvállalt építési munkálatok egyes részeinek az elvégzését alvállalkozókkal végezteti, mert a fővállalkozó — ellenkező kikötés hiányában — a vállalt munka teljesítésénél általa alkalmazott személyeknek, alvállalkozóinak vétkességéért is épúgy felel, mint a saját vétkességéért. — II. A vállalkozónak úgy kell az elvállalt művet előállítania, hogy a kikötött tulajdonságok meg legyenek benne és ne legyen olyan hibája, amely értékét, vagy rendeltetésszerű használhatóságát elenyészteti, vagy csökkenti, — az építtetővel szemben valamely még teljesen ki nem próbált építkezési rendszer kockázatát viselni tartozik, hacsak be nem bizonyítja, hogy az építkezésnek ezt a módját épen a megrendelő kifejezett kívánságára eszközölte. K. A fellebbezési bíróság — a szakértői véleményekre is tekintettel, — okszerűen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a szóbanlevő födémszerkezet leszakadását okozó fenti hiányok az épület átvételekor a leggondosabb vizsgálat mellett sem voltak a felperes részéről felismerhetők. Helyesen minősítette tehát a fellebbezési bíróság azokat rejtett hibáknak és ezekért a rejtett hibákért és az ezekből eredő károsodásért anyagi jogszabálysértés nélkül állapította meg az alperesnek, mint fővállalkozónak a felelősségét a felperessel szemben. (. . . Mint a fejben La....) • Az alperes részéről vitatott az a körülmény, hogy a perbeli építkezés idejében a M.-rendszerű födémszerkezetek általánosan használatosak voltak, az alperes felelősségének megállapítása szempontjából súlytalan, mert alperes a kétemeletes bérház építésének elvállalásával kétségtelenül különleges szakértelmet igénylő munkára vállalkozott, már pedig az, aki ilyen munka teljesítésére vállalkozik, — annál a jogszabálynál fogva, hogy (. . . Mint a fejben II. a. . . .) Ez az eset azonban a megállapított tényállás szerint ezúttal fenn nem forog. Az alperes részéről felhozott az a további körülmény pedig, hogy a födémbeomlással felmerült károsodás elhárítására és csökkentésére alkalmas intézkedések elmulasztása miatt a felperest is gondatlanság terheli, — ami-