Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Bérlet, haszonbérlet. Szolgálati szerződés. 665—667. 437 haszonbérlő „köteles, amennyiben minőség, mennyiség és értékben nagyobb mérvű változások állanának elő, — a következő évben azokat kiegészíteni", — a haszonbérlet megszűntekor pedig, a csatolt haszonbéri szerződés szerint, nevezetesen annak XXII. cikke ej pontja szerint: a haszonbérbevételkor készült, a haszonbéri szerződéshez „csatolt eleven leltárban darab, súly, — nem — kor és minőség szerint pontokban körülírt élő állatok ugyanolyan számban és minőségben adandók vissza". Hogy a rendszeres és okszerű gazdálkodás keretén belül engedett használhatás, elhasználhatás, megváltoztathatás és elidegeníthetés ellenére is a haszonbérbeadóé maradjon a haszonbérlőnek használatra átadott gazdasági fölszerelés, annak különösen figyelemre méltó indokául szolgál az a körülmény, amit már a Magyar általános polgári törvénykönyv első tervezete 1595. §-ához — (aminek a Magyarország Magánjogi Törvénykönyve javaslatában az 1545. §, felel meg) — írt indokolás is fölhoz, t. i. az, hogy fontos gazdasági érdek szól amellett, hogy a célszerű gazdálkodhatás biztosítása végett az ingatlan, különösen a mezőgazdasági ingatlan meg a hozzá tartozó fölszerelés lehetőleg együtt maradjon és a lehetőség szerint elkerültessék az, hogy az ingatlannak meg a hozzá tartozó felszerelésnek a jogi sorsa egymástól szétváljék. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság akkor, amikor az igényelt élő fölszerelési tárgyakra vonatkozóan a haszonbérbe vevő felperesnek tulajdonjogát nem állapította meg. És minthogy az 1881: LX. t.-c. 181. §-ában foglalt rendelkezéseknek alapjául szolgáló jogi alapelvekkel összhangzásban álló helyes indokolással foglalta el a fellebbezési bíróság azt a jogi álláspontot, hogy a felperes haszonbérlőt az igényelt (. . . Mint a fejben II. a. . . .) — és így felperesnek erre vonatkozó panasza is alaptalan. (1933. okt. 4. — P. V. 2987/1933.) Szolgálati szerződés. Lásd a „Kereskedelmi jog" című rész „Szolgálati jogviszony" című fejezetét is. 666. Mt. 1550, §, — Szolgálati szerződés ismérvei, — Szolgálati szerződés akkor jön létre, ha az egyik fél, mint munkavállaló, a másik féllel, a munkaadóval szemben, meghatározott díjazásért szolgálatok állandó teljesítésére kötelezi magát. Az, hogy a munkavállaló egész munkaerejét kizárólag a munkaadó javára kösse le, a szolgálati szerződésnek nem érvényességi kelléke. Úgyszintén nem lényeges ismérve a szolgálati szerződésnek az sem, hogy a szolgálat ellenértéke előre meghatározott állandó összeg legyen, mert az sincs kizárva, hogy az ellenérték a vállalat üzleti eredményéhez mérten változó összegű jutalékban vagy nyereségrészesedésben legyen megállapítva. (K. 1934. márc. 6. — P. II. 4173/1933.) Azonos: P. II. 653/1933. 667. Mt. 1550. §. — Ingyenes szolgálat. — Nincs sem jogi, sem erkölcsi akadálya annak, hogy a férj aki a nejének eltartá-