Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

436 Kötelmi jog. ten nyert trágyát haszonbérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül el nem távolíthatja, az utolsó évben szükséges és megfelelő trágyázás után. fennmaradó trágyát pedig megtérítés nélkül hátrahagyja. Arra vonatkozó döntésénél azonban,' hogy amennyiben az alperes a. szerződés szerint megkívánt trágyázást elmulasztotta kellő mértékben teljesíteni és ha a szükséges trágyázás után az utolsó évben fennmaradó trágyamennyiségből is jogosulatlanul vont el valamely trágyamennyiséget a felperesektől — az alperes a felpereseket milyen módon és milyen összeg erejéig köteles kártalanítani, a fellebbezési bíróság tévesen járt el akkor, amidőn az elől felhívott elvi határozat figyelmen kívül hagyásával az alperest elsősorban a trágya fel nem használt mennyiségének a természetbeni szolgáltatására, másodsorban pedig ugyanennek teljes értékén felül a szállítási és szétteregetési költségének a megfizetésére is kötelezte. (1933. szept. 13. — P. VI. 1537/1932.) 665, Mt. 1544. §. — Haszonbérbeadott ingatlan gazdasági felszerelésének tulajdona, — Haszonbérlő használati joga a gazdasági, felszerelés tekintetében. — I, A haszonbérbeadó által a haszonbérlőnek átadott gazdasági fölszerelés, mint a haszonbérbe adott ingatlan tartozéka, — habár a felszereléshez tartozó egyes tárgyak kicserélhetők és így változnak is, a haszonbérbeadó tulajdona marad. — II. A haszonbérlőt az eleven fölszerelési tárgyakra vonatkozóan a haszonbérleti szerződés alapján megillető használati jog éppen úgy nem alkalmas arra, hogy a lefoglalt és igényelt ingóknak a haszonbérbe adó elleni végrehajtás során leendő eladását meggátolja, — mint a hogy nem alkalmas a haszonbérlőnek a haszonbérleti szerződésen alapuló használati joga a haszonbérelt ingatlannak a haszonbérbeadó elleni végrehajtás során való eladása meggátlására. K. Amint ez a Polgári Jogi Határozatok Tárának III. kötetében 497. sz. a. közzétett elvi jelentőségű határozatban, — a m. kir. Kúria P. II. 384/1916. számú ítéletében, — kifejtetett, a (. . . Mint a fejben I. a. . . .); a jelen ügyben pedig az alaki és tartalmi valódisága tekintetében nem kifogásolt haszonbérleti szerződés I. cikkének második bekezdésében még világosan kifejezésre is juttattatott, hogy: ,,a haszonbérbeadók az ingó vagyontárgyakat csak használatra adják át a tulajdonjog fenntartásával" a haszonbérlőnek; — és ha a tulajdonjognak ez a fenntartása „azzal a kikötéssel" történt is, hogy: a „haszonbérlő az ingó vagyontárgyakat a rendszeres és okszerű gazdálkodás keretén belül szabadon használhatja, — azokban változtatásokat eszközölhet", ez nem áll ellentétben a tulajdonjognak a haszonbérbeadóknál maradásával, mert ennek a haszonbérbeadók részéről a rendszeres és okszerű gazdálkodás keretén belül adott engedelemnek az alapján a haszonbérlő áltai eszközölt használás, elhasználás, megváltoztatás, elidegenítés, — és ezzel kapcsolatban az elhasználtaknak, megváltoztatottaknak és elidegenítetteknek a haszonbérlő által eszközölt pótlása, a haszonbérlő mint a haszonbérbeadók megbízottja által eszközölt cselekvényeknek a tekintete alá esik, a megbízottkénti pótlás által pedig a megbízó (a haszonbérbeadó) szerez tulajdont; és a jelen esetben az szintén kifejezetten kiköttetett, hogy a.