Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
Bérlet, haszonbérlet. 664. 435 sen érvényesen kötni és módosítani. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a szerződések, különösen a nagyobb ingatlanok tárgyában kötöttek, a kölcsönös jogoknak és kötelességeknek tüzetes, sőt sokszor aprólékos szabályozását kívánják meg, hogy a vitákat és súrlódásokat ki lehessen zárni. Kötelező írásbeli alak hiányában azonban a szerződés tartalmáról hiteles tudomást venni alig lehet, ahhoz pedig nem fér kétség, hogy a venni szándékozónak alkalmat kell adni arra, hogy hiteles tudomást vehessen a szerződésről, még pedig nemcsak az időtartamáról, hanem minden egyéb rendelkezéséről, valamint a netalán utólag létesült módosító megállapodásokról is. Enélkül olyan kötelezettségbe sodródnék, amelyekről nem tudhatott és amelyeket nem is mérlegelhetett. De vannak más kapcsolatos kérdések is, amelyeknek tüzetes szabályozása nélkül igen tág kaput nyithatnánk a különböző vitáknak és egyenetlenségeknek és az ebből eredő pereknek is. Ezeknek megfontolása is arra indította a jogegységi tanácsot, hogy a ma fennálló szabály további fenntartása mellett foglaljon állást. Kelt és hitelesíttetett Budapesten, a m. kir. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának az 1934. évi június hó 2. napján tartott ülésében. 664. Mt. 1536. §, — Haszonbérlő trágyázásí kötelezettsége. K- A nem vitás tényállás szerint a haszonbérlet 1927. évi október 1-ső napjával, még az elsőbírói ítélet meghozatala előtt megszűnt. A kereseti követelésnek a trágyázás elmulasztásából származtatott részét illetően az alperes kötelezettsége szempontjából tehát ez esetben is a m. kir. Kúriának a PHT-ban 129. szám alatt felvett elvi határozatában foglalt az a jogelv alkalmazandó, amely szerint „a haszonbérlő az elmulasztott trágyázásnak a haszonbérlet megszüntetése utáni időben való teljesítésére már nem kötelezhető; hanem a haszonbérbeadó esetleg csak arra jogosult, hogy a trágyázás elmulasztásából reá háramlott kár megtérítését a haszonbérlőtől követelhesse." A művelés alatt álló földek trágyázásának célja egyfelől az, hogy a föld termőképessége fenntartassák, másfelől pedig, hogy a trágyázás által a termés mennyisége fokoztassék. Minthogy pedig a haszonbérlet tartama alatt a trágyázás által előállítható terméstöbblet a haszonbérlőt illeti, ebből okszerűen az következik, hogy az abban az időben elmulasztott trágyázásnak, — amelyben a trágyázás által elérhető termésnyereség a haszonbérlőt illette, a haszonbérbeadó a reá háramlott kár alapjaként csupán csak a föld termőképességének a trágyázás elmulasztására visszavezethető csökkenését hozhatja fel sikerrel, és a terméshozam csökkenése címén a haszonbérleti idő eltelte utánra kártérítést csak annyiban igényelhet, amennyiben a trágyázás termésfokozó hatása az ő javára is még érvényesülhetett volna. A jelen perben a fellebbezési bíróság helyesen foglalta el ugyan azt az álláspontot, hogy a szerződés vonatkozó rendelkezéseinek az OFB határozatával való egybevetése mellett is a trágyázási kötelezettséget illetően a féléknek arra az akaratára kell következtetni, hogy az alperes abban a terjedelembei? vállalt kötelezettséget, hogy a haszonbérelt területet az okszerű gazdálkodás által megkívánt mértékben trágyázza és a haszonbérelt terüle28*
