Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Bérlet, haszonbérlet. 661—662. 431 emelnek, amely a bérleti idő elteltével a bérbeadónak kárpótlás nélkül átadandó. Miután e megállapodás szerint az alperes néhai férje meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a felperesek pedig meghatározott pénzbeli ellenértéknek, bérnek fizetésére kötelezték magukat, kétségtelen, hegy a felek közt bérleti szerződés létesült; — nem helytálló tehát a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy a felek valójában vállalkozási szerződést kötöttek, mert az, hogy a bérbevevők a bérbevett telken a bérleti idő leteltével a bérbeadónak kárpótlás nélkül átadandó garageépület emelésére kötelezték magukat, a bérleti szerződést vállalkozói szerződéssé még át nem változtatta. (1934. jan. 25. — P. VI. 3022/1933.) 662. Mt. 1522. §. — Haszonbérlő joga a haszonbérlet felbontására tulajdonosváltozás esetében. — Nincs oly jogszabály, amely a tulajdonos változás esetén a haszonbérlőnek feltétlen jogot adna a hosszabb időre szóló haszonbérleti szerződések felbontására, mert ez a jog csak abban az esetben illeti meg a haszonbérlőt, ha az új tulajdonos a bérleti szerződésnek a kikötéseit Önként el nem fogadja, vagy a haszonbérleti viszony fentartása az új tulajdonos személyében rejlő vagy egyéb okok miatt a haszonbérlőre oly helyzetet teremt, amely az ő érdekeit súlyosan sérti. K. Az 1929. február 26-án létrejött, A. •/. alatt csatolt haszonbérleti szerződéi tartalma szerint a felpereseknek joguk van a bérleti idő tartama alatt (1935. március 15-ig) a bérlemény tárgyát 1250 mm. szokványminőségű búzáért megvenni; ellenben, ha a felperesek a megállapított bért az esedékesség napján bérbeadónak nem fizetnék ki, úgy a jelen haszonbérleti szerződés hatályát veszti. E tényállásból kiindulva, a kir. Kúria azt találta, hogy a felpereseket a bérlet tárgyát képező malom elidegenítése miatt az alperesek ellen kártérítési igény nem illeti meg. Ugyanis a felperesek azzal, hogy az 1930. március 15-én esedékes volt bért teljesen nem fizették meg, és a bérlet tárgyát tevő malom-üzemet beszüntették, az A. 7. alatti szerződést megszegték és pedig még az I. r. alperes által történt elidegenítést megelőző időben; ezzel pedig a szerződés a maga egészében hatályát vesztette. (6. pont.) De a felpereseket nem is illette meg a szerződés felbontásának a joga a bérlet tárgyának az elidegenítése miatt, és a fellebbezési bíróságnak ezzel ellentétes jogi álláspontja téves: mert nincs (...Mint a fejben...); ily okot azonban a felperesek a jelen perben fel nem hoztak, az irányadó tényállás szerint pedig az új tulajdonos a szerződést az összes jogokkal és kötelezettségekkel átvette. Minthogy pedig a fent kifejtettek szerint a haszonbérleti szerződés a felperesek magatartása következtében szűnt meg, és minthogy a szerződés 9. pontja értelmében, ha a haszonbérlők a kikötött időig vételi jogukkal nem élnek, úgy az általuk beszerelt és beépített malomtárgyak a haszonbérbeadó tulajdonába mennek át, figyelemmel a felpereseknek a mai felülvizsgálati tárgyaláson tett ama kijelentésére is, hogy a szerződésben részükre